Aggódnak a cégek
Az új terv – amelyet Günther Oettinger és Andrus Ansip mutatott be három héttel ezelőtt – megújítani az unió távközlési törvényét. Céljuk, hogy gyorsítsanak az internetkapcsolaton, így az megfelelne az olyan nagyvállalatok igényének is, akik az autógyártásban és a mezőgazdaságban tevékenykednek, és több internetes funkciót is használnak.
A gyorsabb internetkapcsolat miatt azonban rengeteg cég aggódik, hogy az új termékek és ipari eszközök, amelyek az internetre támaszkodnak hackerek támadásainak lesznek kitéve.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Egy kis ösztönzés
Az EU törvényhozói szeretnék eloszlatni ezeket a félelmeket azzal, hogy szabályokat állítanak fel, amelyek arra kényszerítik a vállalatokat, hogy figyeljenek a biztonsági előírásokra, és egy többlépcsős tanúsítványi folyamaton menjenek végig, ami garantálja a védelmet.
„Ez tényleg egy probléma az IoT-ben. Nem elég csak egy összetevőt nézni, figyelned kell a hálózatra és a felhőre is. A minősítéshez egy irányítási keretre van szükság – mondta Thibault Kleiner, Oettinger helyettes kabinetfőnöke.
Kleiner szerint a Bizottság arra ösztönzi a vállalatokat, hogy dolgozzanak ki egy címkézési rendszert az olyan internethez csatlakoztatott eszközöknek, amelyeket engedélyeztek és biztonságosak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Számos cég csatlakozott már a Bizottság által tavaly felállított IoT platformhoz, amivel szintén ösztönözni szeretnék a cégeket, hogy használják ki jobban iparilag az internetet. A nagy cégek, mint a Cisco, a Bosch, a Nokia és a Phillips már a csoport tagjai több távközlési vállalattal együtt.
A jövő
Jelenleg világszerte 6 milliárd internetkapcsolattal rendelkező eszközt használnak, és 2020-ra valószínűleg ez a szám már 20 milliárd lesz egy kutatás szerint.
A dolgok internete, vagyis az Internet of Things (IoT) ma már egy jelmondat, amit Brüsszelben is használnak a törvényhozók és a lobbisták. Azokat a dolgokat jellemzik vele, amik ma még ugyan nem kapcsolódnak az internethez, de a jövőben nagy rá az esély. Ilyen például a jövő autója, ami megjósolja a forgalmat, vagy útvonalat kalkulál majd, hogy spóroljunk az üzemanyaggal. Vagy a hűtőszekrények, amik majd figyelmeztetnek minket, ha kezdünk kifogyni az élelmiszerekből.
Az EU címkézési rendszere azon fog alapulni, hogy az egyes készülékek mennyi energiát fogyasztanak majd, ez egyfajta sablon lehet majd a kiberbiztonsági értékelésnél.
Egyes hardver-gyártók még szkeptikusak a Bizottság azon tervével, miszerint tanúsítványokra lesz majd szükség az internetkapcsolatú eszközök darabjaihoz.
Új bizottsági javaslatok
A Bizottság novemberben új bejelentésre készül, ami fel fogja borzolni a kedélyeket az olyan iparágakban, melyekben olyan üzleti modellekkel próbálkoznak, ahol a fogyasztók személyes adatait használnák és adnák el.
Ezek a szabályok hatással lesznek majd arra, hogy a cégek hogyan férhetnek hozzá a fogyasztók adataihoz, és hogy milyen szerződéseket kell majd eladni az információkért a partnercégnek.
Az autóipari cégeket figyelmeztették már az olyan szerződésszabályok miatt, amik arra kényszeríthetik őket, hogy lemondjanak az olyan adatokról, amiket a vezetők generálnak vezetés közben. A tech cégek és az internetszolgáltatók, amelyek olyan szolgáltatásokat nyújtanak mint az autón belüli szórakozás, jobban dominálhatnak majd az autóiparban, és ettől jogosan félnek az autógyártók.
Az egyén védelme
Kleiner azt mondta, hogy az EU-tisztviselők hivatalosan is nekiálltak a törvények gyártásának, de még mindig tanakodnak, hogyan fogalmazzák meg őket. Küzdelmes 4 éves adatvédelmi tárgyalássorozat után a törvényhozók rájöttek, hogy ez nem csupán az adatokról szól, amit pénzzé tesznek, hanem a méltóságról és az individualizmusról.
„Ez teljesen különbözik attól, hogy valaki pénzzé teszi az adatokat, vagy hogy megosztja, hogy ezzel teremtsen üzleti lehetőséget.”
