Ragaszkodnak az eredeti megállapodáshoz

„A bizottságnak A-terve van, mégpedig az, hogy sikerre vigye a megállapodást” – mondta Mina Andreeva újságírói kérdésre válaszolva. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Európai Unió és Ankara között márciusban létrejött egyezmény mindössze az egyik elemét képezi az unió átfogó migrációs politikájának, amelyet terveik szerint folytatni fognak.

A szóvivő kiemelte, ennek a komplex megközelítésnek egyebek mellett része a menedékkérők áthelyezését, illetve áttelepítését célzó program, az uniós menekültügyi rendszer reformja, az új sürgősségi segélynyújtási eszköz, valamint a nyugat-balkáni államok támogatása és a migrációt kiváltó okok kezelése.

Aggódnak a görögök
Jannisz Muzalasz a Bild című német lap online kiadásában szerdán idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy az athéni vezetés „nagyon aggódik” és úgy látja, „mindenképpen kell egy B-terv”.

A németek is vitatkoznak

A német kormánykoalíció pártjai között – szerdai nyilatkozatok alapján – nincs egyetértés az ügyben. A jobboldali CDU egyik tekintélyes politikusa, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta, hogy folytatni kell a megállapodás végrehajtását.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]

Kiemelte, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő belpolitikai tevékenységében „sok minden nincs rendben”, a menekültválság ügyében kötött megállapodás viszont hozzájárul az emberkereskedők elleni küzdelemhez és a hárommillió törökországi szír menekült helyzetének javításához. Ezt a két témát – a török belpolitikai fejleményeket és a menekültügyi megállapodást – pedig nem szabad „összekeverni”.

Azonban a török állampolgárok nem kaphatnak uniós vízummentességet, ha országukban megsértik az emberi jogokat – jegyezte meg a CDU-s politikus.

Újra kéne tárgyalni?

A koalíciós társ szociáldemokratáktól viszont (SPD) Bärbel Kofler, a kormány emberi jogi megbízottja egy lapinterjúban sürgette a megállapodás felülvizsgálatát. Mint mondta, a megállapodás előfeltétele a jogállamiság érvényesülése, ez azonban Törökországban „jelenleg nem biztosított”, ezért „helytelen, ha kiszervezünk jogállami döntéseket” Törökországba.

Az SPD-s politikus szerint a berlini vezetésnek át kell gondolnia, hogy milyen más megoldásokat lehet alkalmazni. Szóba jöhet például a közel-, és a közép-keleti térségben működő nagykövetségek kapacitásának növelése, hogy a menedéket kereső emberek ezeken a külképviseleteken nyújthassák be menedékkérelmüket – mondta az emberi jogi kormánymegbízott.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Vízummentességet akarnak

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban hétfőn kijelentette, hogy ha az EU nem szünteti meg a vízumkötelezettséget, Törökország „arra kényszerül”, hogy elálljon a menekültügyi megállapodástól. Aláhúzta, hogy az ankarai kormány konkrét menetrendet akar látni. „Ez jelentheti október elejét vagy közepét is – de a dátum lefektetését várjuk” – mondta.

A megállapodás szerint vissza kell küldeni a Törökországból a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket. Uniós tagországok cserébe a tehermegosztás jegyében – egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig – legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.

A megállapodás arról is rendelkezik, hogy felgyorsítják a Törökországgal szembeni uniós vízumkötelezettség feloldásáról 2013-ban kezdett tárgyalásokat. Az eredeti tervek szerint júliusban vezették volna be a vízummentességet, de Ankara nem teljesítette az EU 72 feltételének mindegyikét.