A piacok bizakodással fogadták, hogy az amerikai jegybankrendszer (Fed) szerda esti döntése nem tartalmazott kellemetlen meglepetést, legalábbis nem utalt arra, hogy jövőre az eddig vártnál hamarabb kezdődhetne a kamatemelés. Így a piaci fogadások változatlanul a jövő év első felére, azon belül inkább a második negyedévre szólnak.
A még távoli eshetőségre tekintettel a Fednek az a jelzése sem okozott riadalmat, hogy október végén bizonyára befejezi a mennyiségi enyhítést – ez megfelelt a várakozásnak -, ám a kamatemelés kezdete után minden bizonnyal lassítja vagy beszünteti az eddigi mennyiségi enyhítésből származó eszközei újra-befektetését is, vagyis a piacra pumpált, fedezet nélküli pénzt fokozatosan visszaszívja. A kamatemelés pedig, ha egyszer elkezdődik, várhatóan viszonylag gyors lesz. Ezt a befektetők egyelőre egybevetik a Fed elnökének egy korábbi nyilatkozatával arról, hogy az alapkamat az emelési ciklus végén sem lesz olyan magas, mint a válság előtti „normális” időkben.
Vegyes adatok
A mostani várakozásokon nem változtattak a vegyes tengerentúli adatok. A csütörtökön megjelent statisztika szerint ebben a hónapban háromhavi mélypontra lanyhult a Philadelphia környéki feldolgozóipar teljesítményének növekedése, és a múlt hónapban váratlanul és erősen megritkultak az új lakásépítések az Egyesült Államokban. Építési engedélyt is jóval kevesebbet adtak ki, mint korábban.
Ezt elemzők a még mindig nagy munkanélküliségnek és a hitelintézetek szigorának tulajdonítják. Ám közben az is kiderült, hogy az új munkanélkülisegély-igénylések a vártnál jobban csökkentek a múlt héten és az elmúlt négy hét átlagában is.
Csekély kereslet az EKB árverésen
Az euróövezetben az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön lebonyolította első refinanszírozási árverését a júniusban meghirdetett programjából rendkívül hosszú, négyéves lejáratú, célzott kölcsönök kiadására a kereskedelmi bankoknak. Ezeket a kölcsönöket a bankoknak elvileg a reálgazdaság, azon belül főleg a kis- és a közepes vállalatok finanszírozására kell továbbhitelezniük. Talán éppen ezért – tekintettel a bizonytalan, az ukrán-orosz válságtól is felhős gazdasági kilátásokra és az EKB októberben befejeződő bankvizsgálatára (stressz teszt) – a kereslet csekély volt. A bankok 400 milliárd eurót kaphatnak az EKB-tól az év végéig ebben a programban, de csak 83 milliárd eurót vettek föl az első körben a várt 133 milliárd helyett.
A befektetőket azonban ez a fejlemény nem ábrándította ki: a szerény hitelkereslet ugyanis a szeptember elején meghirdetett, októberben kezdődő mennyiségi enyhítés bővítésére késztetheti majd az EKB-t. A legtöbb elemző szerint a piacok csütörtöki javulása azt is jelezte, hogy a befektetők máris fogadnak a nagyobb mennyiségi enyhítésre.
Múlóban a Skócia miatti riadalom
A skót népszavazás eredménye pénteken várható, de a jelek szerint a piacon már nem tartanak a függetlenségpártiak győzelmétől.
A frankfurti tőzsdét külön segítette a Bayer gyógyszergyár bejelentése arról, hogy különválasztja és egy-másfél éven belül tőzsdére viszi műanyagipari részlegét.
A kőolaj árát továbbra is fékezi a gyengébb világgazdasági kilátásokhoz képest bőséges kínálat és az erős dollár. Ez utóbbi az arany árát is nyomja.
Emelkedtek az indexek
A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 0,57 százalékos javulással 6819,29 ponton zárt, 1,04 százalékkal magasabban, mint tavaly év végén.
A frankfurti DAX-30 1,41 százalékos többlettel 9798,13 ponton végzett, 2,58 százalékkal az év végi értéke fölött.
Párizsban a CAC-40 0,75 százalékkal 4464,70 pontra erősödött, 3,93 százalékkal meghaladva múlt év végi értékét.
A milánói FTSE MIB-40 0,08 százalékot a madridi IBEX-35 0,77 százalékot nyert, az athéni ASE tőzsdemutató 2,11 százalékot vesztett.
Varsóban a WIG-20 0,48 százalékkal 2503,16 pontra fogyott, de a Mol 0,45 százalékkal 166,80 zlotyra drágult.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 26,19 pontos, 0,14 százalékos csökkenéssel, 18 749,34 ponton zárt csütörtökön.
A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 0,52 százalékkal, az S&P 500-as 0,41 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 0,46 százalékkal volt az előző záró fölött.
Esett az olajár
Az euró, 1,29 dollár felett, 0,47 százalékkal többet ért a bankközi piacon, mint szerda este. Svájci frankban, 1,21 frank alatt, 0,30 százalékkal kevesebbe került.
Az északi-tengeri Brent könnyűolaj estefelé hordónként (159 liter) 97,80 dollár volt, 1,17 dolláros napi árveszteséggel. A gázolaj ára tonnánként 12,25 dollárral 822,50 dollárra, a normál benziné gallononként (3,78 liter) 0,0183 dollárral 2,5509 dollárra apadt az előző záróhoz képest az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében.
Az arany késő délután unciánként (31,1 gramm) 1226,60 dollár volt a szerda esti 1235,85 dollár után azonnali szállításra Londonban.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra”]
