Két nap alatt kétszer értékelte le a jüant a kínai jegybank. Ami nagyon meglepte a piacokat. Vajon mi történik Pekingben?
A záróárhoz igazítják
Eddig az volt a rend, hogy a jegybank meghatározta a jüan középárfolyamát, s attól lehetett plusz-mínusz eltérni, most újdonság, hogy immár nem önkényes a középárfolyam maghatározása, hanem az előző napi záróárhoz igazítják – mondta Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője. Hozzátéve: hétfőn jelentették be a változást, kedden 2 százalékkal, ma pedig 1,6 százalékkal értékelték le a jüant.
Mint mondta, a döntés hátteréül a hétvégi nagyon rossz a kínai exportadatok kínálkoznak, de bármennyire pozitív is a jüan leértékelése a kínai gazdaság számára, a piaci pletykák szerint máris közbelépett a jegybank, vagyis interveniáltak.
Kérdések sora
A pekingi lépés kérdések sorát veti fel. Vajon egyszeri lépésről van szó, vagy sorozatos leértékelésekre kell felkészülnünk? Az is felmerülhet, hogy miért nem kamatcsökkentéssel éltek? Jogos kérdés, hogy feladták-e a belső kereslet ösztönzését? Azután, hogy mennyire engedik szabadjára a piaci folyamatokat?
Tartalékdeviza lesz a jüan?
Hosszú távon van értelme annak, hogy a jüan középárfolyamát az előző napi záróárhoz igazítják. Mert Kína arra aspirál, hogy a jüan az IMF által elismert tartalékdeviza legyen. Ehhez azonban a pénzpiacok teljes jogú szereplőjévé kell válnia a jüannak, vagyis fel kell oldani a kötött devizagazdálkodást.
Leértékelési háború
A jüan leértékelése közvetlenül a térségi devizákat érinti, ugyanis könnyen leértékelési háború indulhat, amelyben Malajzia, Indonézia, Japán és Dél-Korea vehet részt. Magyarországot közvetett hatások érhetik, amennyiben a német exportőr cégeknek hátrányos a jüan leértékelése, s ez a magyar beszállítókat is érintheti.
