Tovább rontja a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és a növekvő politikai kockázatok (pl. migráns-válság) miatt várhatóan romló európai konjunktúra. Emellett Magyarországon mindinkább jelentkeznek az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikájának következményei: a tőke és a munkaerő kiáramlása, a verseny korlátozása okozta romló kínálat, a tartalék- és jövő-felélésből származó feszültségek szétterjedése az állami szolgáltatásokban a nyugdíjrendszertől az oktatáson át az egészségügyig.
Növeli a kockázatokat az EU dezorganizálódása, s ebben Magyarország mind erősebb politikai elszigetelődése. Ilyen világban a kormányzat gigantomán, hatalmas költségvetési kiadással járó elképzeléseinek – paksi atomerőmű, budapesti olimpia – megvalósítása egyre kockázatosabb.
A visszahúzó erők
A világgazdaságban a kínai gazdasági növekedés tartósnak ígérkező lassulása miatt a korábbi prognózisoknál mérsékeltebb dinamika várható, amit nem ellensúlyoz az alacsony nyers- és fűtőanyag-árak, a laza monetáris kondíciók és a semleges fiskális politikák növekedésösztönző hatása.
A globális gazdasági növekedésre negatívan fog hatni a Fed irányadó kamatlábának emelése, amelyet most óvatosságból elhalasztottak, de fél éven belül bizonyosan megkezdődik. Ennek nyomán valószínű a dollár árfolyamának erősödése, a jüan további leértékelődése, majd leértékelődési verseny, illetve erősödő deflációs nyomás kialakulása.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A görög pénzügyi csomag rövidtávon stabilizáló hatású. Az EU nem talál megfelelő választ a menekültügy kezelésére. A kelet-európai Consensus felmérés szerint a régióban a 2014-es évhez képest 2015-2016-ban csak Magyarországon és Szlovéniában lassul a gazdaság fejlődése.
Optimista volt a hangulat
Az év első nyolc hónapjában az EU-ban, és ezen belül Magyarországon is lényegében stagnáltak a gazdasági várakozások, ami összességében optimista hangulatot tükröz. Magyarországon szeptemberben az üzleti várakozások idei csúcsukra, a fogyasztóiak viszont kétéves mélypontjukra kerültek. Az elkövetkező időszakban a gazdasági várakozások számottevő romlása valószínű egész Európában.
Magyarországon a gazdaságpolitika másfél évtizede sikertelen, a régión belül a leggyengébben teljesítők közé tartozunk. Eleinte tőkebeáramlásból és eladósodásból, az utóbbi években EU-támogatásokból próbáltunk fejlődni. A működőtőke beáramlása segítette a modernizációt, az eladósodás finanszírozási problémákat okozott, az uniós támogatások abszorpciója pedig nem elég hatékony.
Nőhetnek a reálbérek
Idén a bérkiáramlás a tavalyihoz hasonlóan 3% körüli lesz, de a 2014. évi árszínvonal-csökkenéshez képest minimálisan emelkedő infláció miatt a reálkeresetek és a reáljövedelem növekedési üteme kissé csökken.
Ugyanakkor a fogyasztás dinamikája 1,5%-ról 2,5% körülire emelkedik; a harmadik éve növekvő reáljövedelem és a banki elszámolás következtében lecsökkent hitelterhek, a fogyasztók jelentős részének némi megkönnyebbülése hatására. 2016-ban a magasabb infláció miatt a reálkereset csak 1,3%-kal emelkedik, a nyugdíjak reálértéke nem változik, így a reáljövedelem és a fogyasztás is lassuló ütemben (1 illetve 1,5%-kal) nő.
Visszaesnek az uniós források
Az állóeszköz-felhalmozás a 2012-es 4,2%-os csökkenését követően a beruházások 2013-ban 5,2%-kal, 2014-ben 11,7%-kal bővültek. Idén stagnálás valószínű. Ennek fő oka az EU-forrásokból megvalósított beruházások és az autóipari fejlesztések kifulladása. 2016-ban már vissza is esnek az EU-források, emiatt 5%-os csökkenés valószínű.
Az átlagos reál-hitelköltség a Növekedési Hitel Program(ok) hatására kissé ugyan mérséklődött, de így is magas. A fejlődésre képes kkv-k viszonylag olcsón juthatnak forráshoz. A beruházási ráta 2013-ban 19,9%, 2014-ben 21,3% volt. Ez idén 20,8%-ra, 2016-ban 19,3%-ra csökkenhet.
Elkezdődött a lassulás
A magyar gazdaság 2015. I. negyedévben 3,6, a másodikban 2,7%-kal növekedett, a lassulás elkezdődött. A II. félévben és 2016-ban további fékeződés valószínű, mindenekelőtt az EU-források átmeneti visszaesése, a belföldi felhasználás visszafogottabbá válása, de a kiviteli lehetőségek romlása következtében is.
Ez utóbbi a kevés új ipari kapacitásnak, az exportálható mezőgazdasági árualap csökkenésének és az európai konjunktúra mind bizonytalanabbá válásának a következménye. A belföldi felhasználás a tavalyi 3,7%-os bővülés után idén 1%-kal, jövőre még 0,5%-kal sem bővül, ez főleg a beruházási pálya beesését tükrözi. A növekedés mindkét évben exportorientált. 2015 egészére 2,7%-os, 2016-ra pedig 2%-os gazdasági növekedés prognosztizálható.
Az ipari növekedés 2015 második felében kissé lassul, éves szinten 7% körüli ütem várható. A fékeződés jelentős új kapacitások híján 2016-ban is folytatódik, az ipari növekedés 5-6% között lehet. Az építési piac motorja – az EU- és költségvetési források által támasztott kereslet – idén és jövőre is csökken, s ezt a negatív hatást a piaci megrendelések csak részben tudják ellensúlyozni. Így az építőipari dinamika a 2014. évi 14%-ról 2015-ben 3-5%-ra, 2016-ban 2% körülire esik.
A mezőgazdaságban a tavalyinál szerényebb növénytermesztési teljesítmény várható, s átlagos időjárás esetén nagyjából ez ismételhető meg 2016-ban is. Az állattenyésztés eddig meglepően jól reagált a földtörvény okozta változásokra. A szolgáltatási GDP 2015-ben az előző évitől alig elmaradva, közel 2%-kal bővül, majd az ütem 2016-ban 1,3%-ra esik vissza, s egyik évben sem éri el a nemzetgazdasági átlagot. Mindkét évben az üzleti szolgáltatások bővülnek gyorsabban.
Csökkenhet a munkanélküliség
A magyar áru- és szolgáltatás-kivitel 2015-2016-ben az importénál gyorsabban bővül, az aktívum jelentősen emelkedik, a cserearányok a két év átlagában kissé javulnak. A magyar kivitel fő felvevőpiaca továbbra is az EU lesz.
A foglalkoztattak száma 2015-ben 2% körüli mértékben – a nemzetgazdaság valamennyi szektorára kiterjedően – bővül, 2016-ban viszont már csak 1%-kal emelkedik tovább. A statisztikai munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7%-ról idén várhatóan 7,2% körülire, majd 2016-ban 7% körülire csökken. A valós munkanélküliség 10% körüli.
A GKI megítélése szerint a 2015-re előirányzott 2,4%-os és a 2016-ra tervezett 2%-os GDP-arányos államháztartási deficit megvalósulása bizonytalan, mindkét évben ennél néhány tizedszázalékkal magasabb hiány valószínű. A mérték nagyrészt attól függ, hogy a kormány milyen hiányt, illetve ennek révén elérhető GDP-arányos államadósság-csökkentést tart szükségesnek a túlzottdeficit-eljárás elkerüléséhez.
A Fed-et fogja követni az MNB
2014-ben és 2015 első felében átmenetileg megszűnt az áremelkedés, az alapkamat pedig egészen minimális lett. Az idei II. félévtől a rezsicsökkentés és az olajár zuhanásának következményei fokozatosan kifutnak, így enyhe áremelkedés kezdődik.
2015-ben 0%-os vagy néhány tizedszázalékkal magasabb, 2016-ban 2,5%-os áremelkedés várható. Az alapkamat az idei évben valószínűleg 1,35%-on marad, majd főleg a Fed kamatemelését követve 2016 végén 1,8% körül lehet. A Monetáris Tanács azonban valószínűleg a lehetséges legkésőbbi időpontban fog csak a kamatemelésről dönteni. Ezért a forint tovább gyengül, 2015-ben 310, 2016-ban 320 forint körüli éves átlagos euró-árfolyam várható.
Még mindig bóvliban az ország
Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta évről évre egyre nagyobb többletet mutat. Ez 2015-ben várhatóan eléri a 9 milliárd eurót, ami az EU-támogatások visszaesésével 2016-ban 7,5 milliárd euróra csökken. Ezen belül 2014-ben 1 milliárd euró nettó kiáramlás volt, (2015. I. félévében pedig 1,2 milliárd euró).
A NAV adatai szerint a külföldi tulajdon részaránya 2011 és 2013 között több mint 4 százalékponttal csökkent. A tőkehiány eddig azért nem okozott azonnali nagy gondot, mivel annak helyébe az EU-támogatások léptek. A régió más országai azonban az EU-támogatásokkal nem helyettesítették, hanem kiegészítették a külföldi működőtőkét.
A 2014. végi és 2015. I. félévi javulás ellenére mindhárom nagy hitelminősítő bóvli, vagyis befektetésre nem ajánlott kategóriában hagyta a magyar adósságot, bár megkezdődött a pozitív kilátások jelzése. A befektetésre ajánlott kategóriába való átsorolás akár mindegyik hitelminősítőnél 2016-ra csúszhat.
