A szankció okai
Legutoljára akkor léptek fel az orosz befolyás ellen, amikor a Szkripal-ügy robbant. Ekkor az oroszok vélhetően megmérgeztek egy korábbi kémet és lányát Nagy-Britannia területén. Ezt egy olyan fellépés követte, mely során számos ország utasított ki területéről orosz diplomatákat, például egyet Magyarország is.
Ha szeretnéd megismerni, hogyan kereskednek a profik az online tőzsdén, a Tőzsde napon konkrét tippeket kaphatsz tőlünk, amelyeket azonnal beépíthetsz a kereskedésedbe. A részvétel ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött! (x)
A jelenlegi szankciókat többek között az USA az Ukrajna elleni erőszakkal, Bashar al-Assad szíriai elnök támogatásával, és a világ számos pontján újra és újra megtörténő orosz kibertámadásokkal indokolta.
Nem akarják, hogy tovább hizlalja őket a korrupció
„Bár az orosz oligarchák és az elit ebből a korrupt rendszerből profitál, nem engedhetjük többé, hogy a kormányuk destabilizáló tevékenysége következmények nélkül hagyja ezen folyamatot” – fejtette ki Steve Mnuchin pénzügyminiszter.
Jelen rendelkezés 12 orosz tisztviselőre és 7 oligarchára vonatkozik. A legutóbbi szankciók többek között Putyin legbensőbb körét büntették: unokaöccsét, Kirill Shamalovot, Oleg Deripaska alumíniummágnást, Suleiman Kerimov portfóliómenedzsert, Alexander Torshin bankár-politikust, és Viktor Vekselberg energetikai iparmágnást.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az új célpontok
Az új szankció célkeresztjébe többek között 12 vállalat került bele, mint például a Rosoboroneksport nevű fegyvergyártó cég, ami már hosszú ideje ápol kapcsolatokat a szíriai kormánnyal, vagy épp az RFC Bankkot, amit a Rosoboroneksport tulajdonol.
A pénteki intézkedést megelőzte az, hogy Robert Mueler különleges ügyész még korábban azzal vádolt meg 13 orosz állampolgárt, hogy beavatkoztak Trump javára a 2016-os amerikai választásokba. Putyin később nyilvánvalóvá tette, hogy a vádat abszurdnak tartja, és a megvádoltakat sose fogják kiadni az USA javára.
