A kamatdöntő ülést követően kiadott keddi közlemény szerint a testület a további monetáris enyhítésre az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve lát lehetőséget.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén tizenöt bázisponttal újabb történelmi mélypontra, 2,85 százalékra csökkentette az alapkamatot. Elemzők 10-20 bázispont közötti csökkentésre számítottak, de többségben voltak a 10 bázispontos enyhítést prognosztizálók.
Javult a kockázati megítélés
Azt is megjegyzik: a nemzetközi befektetői hangulat az amerikai eszközvásárlási program év végi lassítása ellenére is támogató maradt, Magyarország kockázati megítélése javult, mely a CDS-felárak és kötvényhozamok mérséklődésében is tükröződött. Az ország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
Megállapították azt is: a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. Az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat. A globális pénzügyi környezet támogató maradt, a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.
Nem lesz gond az inflációs nyomással
A testület úgy véli, hogy idén és jövőre is folytatódhat a gazdaság korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetű bővülése. Bár az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a monetáris politika által vizsgált időtáv végén megközelítheti azt. A foglalkoztatás folyamatos növekedése mellett a munkanélküliségi ráta csökken, azonban még mindig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat.
Az export növekedése mellett a belső kereslet is bővülhet a következő években – jegyzi meg a testület.
Hozzáteszik: az uniós forrásokat felhasználó állami beruházások, illetve az MNB növekedési hitelprogramjának köszönhetően növekvő vállalati beruházások mellett a háztartások fogyasztásának élénkülése fokozatos lehet. A reáljövedelmek bővülését részben ellensúlyozza a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a szigorú hitelezési feltételek lassú oldódása.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2014. február 5-én 14 órakor jelenik meg.
