A lakásárak növekedése az ország egész területén érvényesült, amelynek üteme a nagyobb településeken dinamikusabb volt, ezáltal a lakáspiac területi különbségei tovább nőttek 2017-ben.
Az ingatlanforgalom alakulása
A 2017-ben létrejött lakáspiaci adásvételi szerződések közül eddig 134 ezer adatainak a kiértékelése történt meg. Az év első három negyedévében a lakáspiaci forgalom bővülése még meghaladta a 3 százalékot, míg a negyedik negyedévi 4,9 százalékkal elmarad a megelőző év azonos időszakában megfigyelt eredménytől.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
2017-ben az eladott lakások 3,4 százaléka volt új építésű. Az év során a mutató értéke csökkent: míg az első negyedévben az eladott lakások 4,3 százaléka volt új, a negyedik negyedév eddig ismert tranzakcióinak alig 2,5 százaléka új lakás.
2017-ben összesen 7269 lakás épült értékesítési céllal, és eközben – az eddig rendelkezésre álló adatok alapján – 4512 új építésű lakást adtak el.
Éves árindex
2017-ben a lakáspiaci forgalom mellett a lakásárak növekedése is lassult: az eladott használt lakások ára 7,2 százalékkal haladta meg a 2016. évi árszintet. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások, ha ebben az évben ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban.
Közben azonban az eladott lakások összetétele az alacsonyabb értékűek felé tolódott, ennek hatására a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára kisebb mértékben nőtt, és csak 5,8 százalékkal lett magasabb, mint 2016-ban volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A bázisidőszakra jellemzőnél alacsonyabb minőségi összetétel azt jelzi, hogy tovább élénkült a kistelepülések ingatlanpiaca, tehát olyan, alacsony lakásárszínvonalú települések is bekapcsolódtak az ingatlanpiaci forgalomba, ahol a bázist jelentő 2015. évben még sokkal kevesebb tranzakció jött létre.
A 2017-ben eladott új lakások ára ugyancsak 7,2 százalékkal magasabb a 2016. évinél, ez a 2015-ös bázishoz képest 18,4 százalékos drágulást jelent. Az új lakások piacán a minőségindex emelkedett, így az új lakások teljes átlagos ára a tiszta árváltozás indexét meghaladó mértékben nőtt (14 százalék).
A lakások reálértékének alakulását a fogyasztóiár-index 2017. évi emelkedése már érdemben befolyásolta: a használt lakások 22 százalékos bázisindexe reálértéken 18 százalékot tesz ki, míg az új lakások reálértéke 2015 óta 15 százalékkal emelkedett.
A 2017-ben mért országos lakáspiaci árszint nem éri el a lakáspiaci válságot megelőző 2008-as év reálárszintjét. Az új lakások reálára 4,3, a használtaké 6,0 százalékkal alacsonyabb, mint 2008-ban volt.
Negyedéves tiszta árindex
A használtlakás-árak szintje 2017 negyedik negyedévében 6,8 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. Az év során a második és a harmadik negyedévben mutatható ki lendületesebb, negyedévenként 3,1, illetve 3,0 százalékos áremelkedés, míg ezt követően az árak már csak 0,5 százalékkal drágultak tovább.
Az újlakáspiac árszintje 2017. során folyamatosan nőtt, de a növekedés üteme a negyedik negyedévre ugyancsak lassult (1,0 százalék). Ekkor az új lakások ára 8,9 százalékkal haladta meg a 2016 negyedik negyedévi szintet.
A teljes árváltozás tényezői a használtlakás-piacon
Az éves szinten csökkenő összetételindex negyedévenként továbbra is nagy kilengéseket mutat: 2017 első negyedévében a korábbi évekhez hasonlóan a nagyobb települések magasabb részesedése megemelte az értékét, ami eztkövetően újra visszaesett.
2017 negyedik negyedévének összetételindexét még lefelé torzítják a kisebb települések gyorsabban beérkező adatai is, ezért e téren még jelentős korrekció várható. A korábbi időszakok megfigyelései alapján arra lehet számítani, hogy az adatbázis teljessé válásával az összetételindex és vele a teljes árváltozás indexe felfelé módosul.
Ugyanakkor a kistelepülések élénkülő lakáspiaci forgalmának jeleként a forgalom összetételének indexe tartósan a bázis alatt marad, a lakáspiaci forgalom összetételét 2015 első negyedéve óta csökkenő trend jellemzi. A negyedik negyedév 125,1 százalékos bázisindexe a 104,3 százalékos teljes árváltozás és a 83,4 százalékos összetételindex hányadosaként áll elő.
A használtlakás-piac területi jellemzői
A kistelepülések növekvő lakáspiaci forgalma módosította a lakáspiac területi arányait. 2017 eddig ismert adatai szerint a használt lakások kevesebb mint fele kelt el Budapesten és a megyeszékhelyeken (45 százalék).
A korábbi években általában az adásvételek többsége a nagyvárosokban jött létre (2014-ben 52, 2015-ben 51 százalékuk), és csak 2016-ban fordult meg ez az arány a kisebb települések javára. Ekkor a községek és a kisebb városok együttes részesedése megközelítette az 54, majd 2017-ben az 55 százalékot.
A meglévő lakásállományhoz viszonyított lakáspiaci forgalom mindazonáltal 2017-ben is magasabb volt a nagyvárosokban. Budapesten és a megyeszékhelyeken 1000 lakásra 33, illetve 34 értékesítés jutott. A kisebbvárosokban 1000 meglévő lakásból átlagosan 29, míg a községekben csak 24 cserélt gazdát.
2017-ben a Budapesten eladott használt lakások átlagosan 24 millió forintba kerültek, 2,6 millió forinttal többe, mint 2016-ban. A megyeszékhelyeken ezalatt 1,3 millió forinttal, 13 millió forintra nőtt az átlagos ár. A kisebb városokban 11,1, a községekben 6,9 millió forintba került egy használt lakás, valamennyi érték emelkedett 2016 óta.
A négyzetméterárak mindegyik településkategóriában nőttek, a növekedés mértéke azonban a kisebb településeken elmarad a nagyvárosokétól. A községekben 2017-ben átlagosan 76 ezer forint volt a használt lakások négyzetméterára, 4 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban.
Az agglomerációkon kívül eső falvakban ennél is alacsonyabb, 56 ezerforint volt az átlagos négyzetméterár 2017-ben, ez ugyancsak 4 ezer forinttal nőtt 2016 óta.
A teljes kiadvány itt olvasható.
