Nyereségesek az államnak
A cikkben Perényi János magyar, Jan Sechter cseh, Juraj Machá szlovák és Artur Lorkowski lengyel nagykövet kifejti, hogy a vita tárgyilagosabbá tételéhez és a téma kiegyensúlyozottabb bemutatásához szeretnének együtt hozzájárulni.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A cikk szerint a munkaerő unión belüli szabad áramlásnak köszönhetően a visegrádi országokból érkezett több mint 143 ezer ember élt Ausztriában 2015-ben, közülük több mint 14 ezren voltak munkanélküliek, ami az osztrák átlagnak felel meg. A cikk összegzése szerint az Ausztriában élő külföldi munkavállalók által befizetett járulékok összege kétszer annyi, mint az általuk igénybe vett juttatások.
„Ebből az következik, hogy Ausztria nemcsak, hogy nem visel költségeket a külföldi munkavállalókkal összefüggésben, hanem még nyeresége is származik belőlük” – olvasható a cikkben.
A turizmus is jól jön
Az írás rámutat arra is, hogy Ausztria profitál a jellemzően fiatal és jól képzett munkaerőből, amely a visegrádi országokból érkezik. Ezért nem lehet „munkanélküliség exportjáról” vagy „a legjobb szociális ellátórendszer kereséséről” beszélni” – szögezi le a közös állásfoglalás.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A cikk rámutat arra is, hogy a követelések ellenére az „azonos munkahelyen egyenlő bérek” elve már teljesül Ausztriában a gyakorlatban is, hiszen a kollektív szerződésben kikötött bérelőírások alkalmazása a külföldi munkavállalóknál is kötelező. A nagykövetek egyúttal leszögezik, hogy visszaélések esetében támogatják büntetés kiszabását.
Emlékeztetnek ugyanakkor arra, hogy a visegrádi országokba irányuló export és az onnan érkező turizmus mintegy 148 000 munkahelyet teremtett Ausztriában. „Ausztriának nem szabad attól tartania, hogy munkahelyeket fog elveszíteni” – olvasható a cikkben.
Kihatnak egymásra
Az állásfoglalás szerint mind Ausztria, mind a visegrádi államok számára hasznos az európai közös piac négy alapszabadsága, az áru, a tőke, a szolgáltatás és a személyek szabad mozgása.
A nagykövetek szerint amennyiben ezeknek akár egyikét is korlátozzák, annak hatása lesz a másik vagy az összes szabadságra, ezáltal csökkenhet az érintett országokban működő cégek versenyképessége.
Christian Kern osztrák kancellár januári programadó beszédében azt javasolta, hogy azon országokból érkező munkavállalók, amelyek átlagos bérszintje nem éri el az osztrák jövedelem nyolcvan százalékát, csak akkor kaphassanak munkát Ausztriában, amennyiben nem áll rendelkezésre hazai munkaerő.
