A Top 50 bejegyzés egy barát Facebook kezdőlapján
Amikor a Facebook kiválasztja, hogy mely posztokat jeleníti meg valakinek a kezdőlapján, akkor durván 1500 bejegyzésből választ. A rendszer egy algoritmus szerint dolgozik, amely népszerűség, relevancia és más egyéb tényezőkből választja ki a legjobbaknak minősítetteket.
Az esélye annak, hogy egy bejegyzés egy ismerős top 50 posztja közé kerüljön, csupán 3,3 százalék. Ha azonban valaki szeretné feltornászni az esélyeit, jobban jár, ha valamilyen fényképes tartalmat oszt meg linkek vagy pusztán szövegek helyett.
Állást kapni a Wal-Martnál
Bár a Wal-Mart a világ egyik legnagyobb, és legtöbb embert foglalkoztató kiskereskedelmi vállalata, egyes esetekben rendkívül nehéz bekerülni hozzájuk.
Amikor a vállalat 2013-ban boltot nyitott az amerikai fővárosban, 23 ezer álláshelyet hirdettek meg, de csupán 600 embert vettek fel. Ezt azt jelenti, hogy mindössze a jelentkezők 2,6 százaléka nyert felvételt, ami hozzávetőleg kétszer olyan szigorú szelekció, mint a Harvard esetében.
Hozzá kell tenni, hogy míg a Harvardon végzettek általában hat számjegyű éves fizetésre számíthatnak a diplomájuk megszerzése után, az átlagos Wal-Mart dolgozó 11,83 dollárt keres óránként, ami körülbelül évi 25 ezer dollárnak felel meg.
Az amerikai álom
A Harvard és a Berkeley egyetem közös tanulmánya nemrégiben kimutatta, hogy a legtöbb amerikai városban igen csekély annak a valószínűsége, hogy valaki megvalósítsa a klasszikus amerikai álmot, vagyis, hogy szinte nulláról meggazdagodjon. A tanulmány azok számát vizsgálta, akiknek sikerült a társadalom legkisebb jövedelmű ötödéből a legmagasabb ötödbe felkerülniük, és az eredmény a legkevésbé sem arra utal, hogy lenyűgöző felfelé ható mobilitás jellemezné az amerikai társadalmat.
Az amerikai álom megvalósításának lehetősége 7 nagyvárosban 5 százalék alatt volt, vagyis alulmúlta a Harvardra felvettek arányát. Mindazonáltal a lista élén végző városban, a kaliforniai San Jose-ban is csupán 12,9 százalék az esély arra, hogy valaki szinte a semmiből emelkedjen a csúcsra.
Bekerülni a Goldman Sachshoz
A világ egyik legismertebb befektetési bankja 2013-ban 1900 elemzői állást hirdetett meg, amelyre 43 ezer fő jelentkezett, vagyis, a Goldman a pályázók 4,4 százalékát vette fel.
Persze nem meglepő, hogy igen sokan szeretnének náluk dolgozni, mivel a Fortune magazin 2014-ben beválasztotta a Goldman Sachsot a világ 100 legjobb munkahelye közé. Ráadásul mióta 1984-ben elkezdték vezetni a listát, a Goldman azon 5 vállalat között van, amelyek minden egyes évben felkerültek a listára.
A társaságnál egyébként egy elemző átlagosan 63 ezer dollárt (245 forintos dollárral számolva 15,4 millió forintot) vihet haza évente.
Állás egy Apple Store-ban
Amikor 2009-ben az Apple megnyitotta régóta várt boltját a New York-i Upper West Side-on, 10 ezer jelentkező volt 200 meghirdetett álláshelyre.
A technológiai óriás tehát a jelentkezők mindössze 2 százalékát vette fel, vagyis a pályázók statisztikailag jóval kisebb eséllyel szálltak ringbe az állásért, mintha a Harvardra jelentkeztek volna.
Zöldkártyát szerezni
Minden évben hozzávetőleg 15 millió ember igényel zöldkártyát az Egyesült Államokba, annak reményében, hogy a „lehetőségek földjén” kezdjen dolgozni. Mindazonáltal egy évben csupán 50 ezer zöldkártyát adnak ki.
Érdekesség, hogy a jelentkező esélyei nagyban függnek attól is, hogy mely régióból igényli a dokumentumot. Ha valaki ugyanis nem Ausztráliából, Új-Zélandról vagy a Csendes-óceáni szigetekről igényel zöldkártyát, akkor igen kicsi a siker valószínűsége.
Világszerte ugyanis csupán kevesebb mint az igénylők 2 százaléka kap zöldkártyát – a Csendes-óceáni térségben 6 százalékos a ráta, mivel kevesebb a jelentkező és magasabbak a kvóták.
Munkát szerezni a McDonald’s-ban
Bár megcsípni egy McDonald’s állást nem mindig számít nehezebbnek, mint bejutni a Harvardra, néha előfordulnak kivételes esetek. Például 2011-ben a vállalat 50 ezer álláshelyet hirdetett meg az Egyesült Államokban, amelyet végül 24 százalékkal 62 ezerre emeltek.
A „probléma” az volt, hogy összesen 1 millió ember adta be az önéletrajzát, vagyis a gyorsétteremlánc a jelentkezők 6,2 százalékát kezdte el alkalmazni. Ugyanabban az évben a Harvard nagyobb arányban vette fel a jelentkezőket, ugyanis 7 százalékos volt a bejutási arány.
Sikeres startup vállalkozást indítani
Az Y Combinator egy olyan exkluzív startup program – egyfajta startup iskola –, amely alaposan megválogatja, hogy kit vesz fel a soraiba. Bár a Paul Graham által alapított program igencsak népszerű, és a jelentkezők csupán 3-5 százalékát fogadja be, még így is a résztvevők mindössze 10 százalékából lesz valóban sikeres vállalkozás néhány év elteltével.
Ha pedig minden tényezőt együtt vizsgálunk, az jön ki, hogy egy átlagos startupnak döbbenetesen alacsony, mintegy 0,4 százalék esélye van arra, hogy átütő sikert érjen el.
Munka a Google-nél
Miután 2009-ben elhagyta a Microsoftot, Don Dodge a Google fejlesztési részlegénél helyezkedett el. Nem sokkal később Dodge a blogján hosszasan kezdte elemezni, hogy a Google milyen folyamatokon keresztül választja ki új dolgozóit. A leírásából pedig az derül ki, hogy a technológiai óriásnál munkát kapni az egyik legnagyobb kiváltság a Földön.
Elmondása szerint a Google évente hozzávetőleg 1 millió jelentkezést bírál el, és csupán ezer és 4 ezer fő közti alkalmazottat vesz fel. Ez pedig a legjobb esetben is azt jelenti, hogy egy átlagos pályázónak statisztikailag 0,4 százalékos esélye van arra, hogy a világhírű cég munkatársa legyen.
Mindemellett a jelentkezőknek az elsődleges szűrés után 2-3 telefonos interjún kell megfelelniük, és csak ezután következik a 4-5 személyes meghallgatás, nem is említve, hogy a pályázóknak rendkívüli szakmai léceket kell megugorniuk.
Ehhez képest bejutni a Harvardra szinte gyerekjátéknak tűnik.
