A japán választásokon a papírforma jött be, azaz a liberális ellenzéki párt (LDP) magabiztosan nyert. Az USDJPY árfolyam réssel nyitott ma reggel, kb. 100 pontot ugrott, s ezzel idei éves csúcsára ért az árfolyam 84,40 közelébe, vagyis mondhatni 20 havi mélypontra gyengült a japán fizetőeszköz a „zöldhasúval” szemben. A 10 éves japán kötvényhozamok 1 bázisponttal, 0,735%-ra emelkedtek.
Az LDP-nek 294 helyet sikerült szereznie a japán alsóházban, míg a demokrata kormánypárt (DPJ) elveszítette a mandátumainak háromnegyedét, s mindössze 57 mandátumot kapott. Az LDP koalícióra léphet a 31 mandátummal bíró New Komeito párttal, így az alsóházban kétharmados többséggel kormányozhat. A DPJ tulajdonképpen egy közepes méretű párttá zsugorodott. A piaci szereplők nem számítottak arra, hogy az LDP-nek ilyen áttörő sikere lesz. A japán választók úgy tűnik nagyot csalódtak a demokrata kormánypártban.
A japán Nikkei 225-ös tőzsdeindex 8 havi csúcsra tört, mivel a befektetők arra számítanak, hogy a liberális kormánypárt módosíthatja a jegybanktörvényt, az inflációs célt 2%-ra, a jelenlegi duplájára emelheti és sokkal agresszívebb fellépésre sarkallja a jegybankot a pénzügyminisztériumon keresztül is a jen gyengítése érdekében. Ezen kívül azt is várják a vállalatok és a befektetők, hogy az LDP legalább 5-10 ezer milliárd jenes (több mint 60 milliárd dolláros) gazdaságélénkítést eszközöl majd 2013 első negyedévében, hogy kihúzza a gazdaságot a recessziós állapotból. Az LDP egy recesszióval küszködő gazdaságot örökölt, amely máig nem heverte ki a 2011-es földrengések okozta gazdasági károkat és a nukleáris katasztrófát, ráadásul a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatok is megromlottak a területi viták miatt, amely a japán exportra – a világgazdaság lassulása és a jen felértékelődése mellett – extra terheket is rótt.
Az idei harmadik negyedévben 3,5%-kal esett vissza a GDP-növekedés, de az idei utolsó negyedévben legalább 0,4-0,5%-os újabb gazdasági visszaeséssel számolhatunk, amellyel így – 2008 óta már harmadjára – technikai értelemben recesszióba süllyed a szigetország. Az LDP 3%-os gazdasági növekedést szeretne elérni, de úgy tűnik, hogy ez csak 2014-re lehetséges.
Holnap 1200 milliárd jen (kb. 14 milliárd dollár) értékben tartanak 20 éves japán államkötvény aukciót. Novemberben 3,67-szeres volt a lefedettség, szemben a korábbi 10 hónap 3,28-szoros átlagával. A hosszabb és rövidebb japán államkötvények közötti hozamkülönbözet folyamatosan nő.
A Standard and Poor’s hitelminősítő intézet közölte, hogy Japán (AA-) adóskockázati besorolásának kilátásait negatívról stabilra javítja, amennyiben az új kabinet a költségvetés kiadási oldalán meghozza a szükséges takarékossági intézkedéseket, ám leminősítésre kerülhet sor, amennyiben nem és az államadósság pályája emelkedő trendben marad. A Fitch Ratings közölte, hogy egyelőre nem kíván változtatni Japán (A-)-os adósosztályzatán. A Moody’s-nál jelenleg (Aa3)-as szinten áll a japán adóskockázat.
Japán GDP-arányos államadóssága az idei év végén túllépi már a 235%-ot, amely még a görög 171%-ot is jóval felülmúlja, csakhogy szinte a teljes adósság egyelőre belföldi szereplők kezében van, s nagyon alacsony a külföldi befektetők kezén lévő japán adósság. A japán GDP-arányos költségvetési deficit közelít a 10%-hoz, amely viszont a fejlett ipari országok között szintén kiemelkedően magas és talán a legaggasztóbb. Egyelőre nincs komoly félelem a piacon a japán adósság fenntarthatatlanná válásától, hiszen a japán 5 éves CDS-felárak 76 bázispont közelében tartózkodnak. Tavaly év végén még 143 bázispont közelében mozogtak.
Az új japán minisztereket december 26-án iktathatják be. A pénzügyminiszteri poszt várományosa Taro Aso lehet. A befektetők attól tartanak, hogy mivel Aso a fiskális lazítás támogatója, politikája kockázatot jelenthet a büdzsére nézve, s a 10 éves japán kötvényhozamok tovább emelkedhetnek, illetve veszélybe kerülhet Japán jelenlegi adóskockázati besorolása.
Márciusban lejár Masaaki Shirakawa BoJ-elnök és a két alelnök mandátuma. A jelenlegi politikai konstelláció mellett, nagy eséllyel a kormányhoz közel álló új jegybankelnököt és alelnököket nevezhetnek ki, amellyel csorbát szenved a jegybank függetlensége és nőhet a jegybank feletti politikai befolyás. Ezzel szintén megnő a leminősítés esélye.
