Megingat a Brexit
A Deloitte 2003 márciusa óta évente kétszer készíti el a felmérést a közép-európai országokban (Észtországban, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában, Moldovában, Bulgáriában, Macedóniában, Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia és Hercegovinában, Szerbiában, Montenegróban, valamint Albániában) tevékenykedő kockázati tőke befektetőkhöz eljuttatott kérdőívek útján.
A nemzetközi tanácsadó cég felmérése szerint a júniusi Brexit-népszavazás némiképp negatív hatással volt az EU tőkepiacára és a közép-európai befektetők bizalmára, a bizalmi index az áprilisi 124 pont után szeptemberben 109 ponton állt. Az index azonban még így is jócskán felülmúlta az egy évvel korábban regisztrált 92 pontot.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A Deloitte szerint egyelőre csak becsülni lehet, hogy milyen gazdasági folyamatokat indíthat el a szavazás. Azóta Nyugat-Európában, és főleg az Egyesült Királyságban lassult le a befektetői tevékenység. A régió rugalmasságát és kitartását mutatja, hogy a bizalmi index nem esett drasztikusabban.
Jelenleg csupán a válaszadók 7 százaléka várja, hogy a nemzetközi kihatások a következő fél évben pozitív irányba változnak, míg tavasszal ez az arány 24 százalék volt. A helyzet további romlását a megkérdezettek mintegy egyharmada várja. A válaszadók csaknem kétharmada ennek megfelelően a régió gazdaságainak mielőbbi stabilizálását sürgetné.
A hitelezés
Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere a közleményben kiemeli, hogy a befektetők a közép-európai gazdasági várakozások enyhe hanyatlása ellenére továbbra is nagyon jónak tartják a vállalatok hitelelérési lehetőségeit.
A tavalyi 70 százalék után idén már 83 százalékuk nem vár változást a hitelekhez való hozzáférés terén, ami várhatóan serkenteni fogja az üzleti aktivitást.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A szakértő szerint ezt az is alátámasztja, hogy a következő fél évben már a megkérdezettek 20 százaléka várja a tranzakciók méretének növekedését, és a válaszadók 70 százaléka kíván új ügyletekre koncentrálni. A szakértő szerint e két mutató kedvezőbb, mint volt 2004 és 2007 között, a befektetői kedv „aranykorában”.
Középpontban a startupok
Közép-Európa a 2016 harmadik negyedévére becsült 2,9 százalékos növekedéssel továbbra is a kontinens legerősebb régiójának számít. A válaszadók az új befektetési terepeket illetően – a bizonytalan gazdasági környezettel összhangban – inkább „biztosra mennek”, és a piacvezetőket célozzák meg (a tavalyi 51 százalékkal szemben idén már a megkérdezettek 67 százaléka).
A feltörekvő középvállalatok iránti érdeklődés csaknem a felére, 43-ról 20 százalékra esett vissza, ezzel egy időben vonzóbbá váltak a startupok. A startupok most minden korábbinál magasabb arányban jelennek meg, immár a válaszadók 13 százaléka tekinti őket a leginkább versenyképes szegmensnek.
A felmérés első tíz évében alig kerültek a képbe, de a számos sikertörténet a vállalkozókat és befektetőket is egyaránt arra ösztönözte, hogy a piacnak erre az igen fontos szegmensére is felfigyeljenek – hangsúlyozta Seres Béla.
