Alekszandr Lukasevics szokásos heti tájékoztatóján reagált arra, miszerint Törökország kedden azzal a kéréssel fordult NATO-szövetségeseihez, hogy Patriot típusú rakétavédelmi rendszert telepítsenek Szíriával közös határvidékén. Szerdán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár bejelentette, hogy Ankara kérése megérkezett Brüsszelbe.
Az orosz külügyminisztérium képviselője felszólította a török vezetést: „ne az erejét fitogtassa, és ne terelje a helyzetet veszélyes mederbe”.
Hozzátette, hogy nem akar a dolgok elébe szaladni: „meglátjuk, hogyan reagálnak NATO-partnereink. „A Patriot rakéták telepítésének a szíriai politikai rendezésre kiható, hosszú távú következményeit nehéz lenne megjósolni, de az ilyen lépések nem növelik derűlátásunkat” – mondta Lukasevics.
Az orosz külügyi szóvivő az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatosan hangsúlyozta: Moszkva elismeri a szuverén palesztin államot, és támogatja azt a kérést, hogy emeljék magasabb szintre a palesztin ENSZ-képviselet státusát.
A Palesztin Hatóság kérelméről, – miszerint az ENSZ-közgyűlés a „megfigyelői” státusról emelje „nem tagállam megfigyelő államra” a képviselet jogállását – november 29-én szavazhatnak New Yorkban.
Mahmúd Abbász palesztin elnök november 12-én az Arab Liga kairói külügyminiszteri találkozóján jelentette be, hogy az ENSZ-közgyűlésben – Washington és Izrael ellenvetését figyelmen kívül hagyva – szavazást kérnek a palesztin státus kérdéséről. A november végi szavazáson az előzetes várakozások szerint a 193 tagállam többsége támogatni fogja a javaslatot, amely megnyithatja több nemzetközi szervezetben a kaput a palesztin tagság előtt.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szerdán Rámalláhban arra kérte Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, hogy halasszák el a palesztin államiság burkolt elismerésére vonatkozó kérelem benyújtását az ENSZ Közgyűléséhez.
