Bevallom, szeretem a zöld teát. Sokszor veszek belőle hazafelé menet, leginkább a licsi ízesítésben, sajnos néha másfél litert is. Azt hiszem, ez két okból is bűnös kényeztetés: egyrészt gyakran másfél litert is iszom belőle, mielőtt hazaérek (ami kalóriatartalma miatt nem előnyös), másrészt fél liter 250 forintba kerül. Ez havonta már 5000 forint, és amikor veszek belőle, mindig azt gondolom, micsoda butaság palackos zöld teára ennyit költeni.
Pár héttel ezelőtt megváltoztak azonban a dolgok.
Amikor benéztem a teák közé, valami újat találtam a szokásos italom mellett: japán eredeti zöld teát, akár ugyanabban az ízesítéssel. A szemem az árcédulára tévedt: fél liter 650 forint!
Ebben a pillanatban nagy váltást érzékeltem gondolkodásomban! Valahogy azt képzelem, hogy a 650 forintos tea jóval kellemesebb érzéssel töltene el, mint a 250 forintos. Szinte becsempésztem a kosaramba a szokásos teámat és a pénztárnál fizetve úgy éreztem, hogy 400 forintot megtakarítottam.
Ebben a pillanatban egy számot rögzítettem. Az általam szokás szerint vásárolt tea ára továbbra is 250 forint volt. Mi változott tehát akkor, amikor ezt az árat az új, 650 forintos lehetőséggel hasonlíthattam össze?
Be kell vallanom, hogy egy gyenge pillanatomban kipróbáltam a japán teát, és jól tudom, erős az érv, hogy minden pénzt megér. De maga ez a kis tapasztalat is mutatja, hogy egy új számérték rögzülése megváltoztathatja a pénzügyi döntéseink módját. Korábban butaságnak tartottam az 250 forintot kiadni, újabban azt érzem, hogy megtakarítok 400 forintot.
Maga az árrögzülés egy jól ismert pénzügyi probléma, amelynek palackos tea – vásárlásom egy egyszerű formája, ami nem túl nagy jelentőségű. Valójában az ingatlan- és autóvásárlásoknál, továbbá a részvényeladások esetében, a nagyobb pénzügyi döntéseknél kell felfigyelnünk rá.
1. Ingatlanvásárlás
Mi történik akkor, ha valaki az ingatlanát a piaci árnál magasabb áron hirdeti meg? A amerikai kutatók kimutatták, hogy 10-20 százalékkal a piaci ár felett meghirdetett ingatlanok magasabb áron kelnek el.
A vevők nem tették fel azt a bizonyos kérdést: „Mi az aktuális ára annak az ingatlannak?”, hanem a kínálati árra koncentráltak, rögzítve a magasabb számot, a szokásos alkut elvégezték és mégis a szükségesnél magasabb árat fizettek, mint amennyit kellett volna. A végső ár azt az érzetet keltette bennük, hogy jó üzletet kötöttek.
2. Autóvásárlás
Az életünk egyszeri ingatlanvásárlása mellett a legkomolyabb pénzügyi döntés az autóvásárláshoz kapcsolódik. Ez is jócskán befolyásolt a rögzült árak által. Először is csupán a listaár elérhető, amiből már akkor engednek, ha az autószalon kilincsén még rajta a kezünk. Belépünk, és szinte mindig tárgyalás kezdődik az árról, meg – esetlegesen – a havi törlesztés nagyságáról. Az árus könnyen mondja: ”Ne törődj a kiírt árral, adok egy kellemes havi törlesztést”.
Mivel rögzült a kiírt magas ár az alacsony havi törlesztéssel szemben, sokan elfelejtik a kérdést feltenni: „Mennyi kamatot fizetek?” Ha a havi részletek kedvezőek az autó árához viszonyítva, úgy is látható, mintha jó üzletet kötöttünk volna, valójában azonban többe kerül majd, mint amennyit eredetileg szántunk.
3. Részvényeladás
Az ár rögzülése nemcsak vásárláskor, hanem eladáskor is előfordul, amelynek klasszikus esete a részvényeladás. Például a tavaly 500 forintért vásárolt Mtelekom részvényt most 320 forinton jegyzik.
Ahelyett, hogy értékelnénk, hogy vajon a részvény önmagában mit ér, milyen fejlődési lehetőségei vannak, az ember a számot figyeli. Magamnak azt mondhatom, hogy akkor adom el, ha újra eléri az 500 forintot. Ahogy a nagyobb szám rögzült, elnyomja az egyéb összetevőket, lehet, hogy most kellene eladni, beleértve azt, hogy más befektetések sokkal többet hoznának az eladási bevételt újra befektetve. A döntés azzal járhat, hogy minden egyes részvény több mint 200 forint vesztességet hoz.
Tudván, hogy az emberi elme hajlamos lehorgonyozni a számok mellett, a legokosabb, amit tehetünk, hogy időt fordítunk arra, hogy megvizsgáljuk a valódi adatokat. Ha valaki leáll egy szám mellett az az ő döntése, ne pedig valaki más határozza meg, hogy vegyünk vagy eladjunk.
A klasszikus viselkedés hibájától akkor óvjuk meg magunkat, ha időt fordítunk a valódi adatok körültekintő megismerésére, mint az ingatlan aktuális ára, vagy a részletre vásárlás kamata. Ha tényleg szerencsések vagyunk, akkor marad annyi pénzünk, hogy megkóstolhassuk a japán teát az eddigi a megszokott helyett.
Figyelmeztetés: Nehéz a megszokottat megtörni.
(Magyar nyelvű irodalom: Tversky, Amos – Kahnemann, Daniel: Kilátáselmélet: kockázat melletti döntések. In: Szántó Richárd – Wimmer Ágnes – Zoltayné Paprika Zita (szerk.): Döntéseink csapdájában).
