Az érdeklődést jól mutatja, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem új épületében megrendezett rendezvényen több, mint 300-an vettek részt, ami abszolút csúcs a Jövőbe tekintő konferenciák történetében.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A konferencia kezdetén egy videó adta meg a felütést: viharfelhőkből cikázó villámok közepette mutatták be a konferencia témáját és előadóit. Bár a videó többször megakadt, a hangulatkeltési szándék ült a teljesen elsötétített teremben.
7,3 milliárd lehetőség
Az eseményt Virág Ferenc, a Random Capital elnök-vezérigazgatója nyitotta meg, aki már ekkor kimondta az egyik legfontosabb megállapítást: az elmúlt időszakban a BUX index árfolyama közel 80 százalékkal nőtt, ebből pedig kevesen profitáltak itthon.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezután a számok kerültek a középpontba: betekintést nyerhettünk az emberiség történetébe, és a Föld kizsákmányolásának különböző módjait is megismerhettük a bevezető videóban. A két fő kérdés is ekkor fogalmazódott meg: Vajon önző az emberiség vagy közösségi? Rombol vagy épít?
Virág Ferenc szerint míg korábban a háborúk tartogatták a gazdagodás lehetőségét, manapság más pénzszerzési módszer után kell nézni, erre pedig a részvénypiacok tökéletes lehetőséget nyújtanak.
A tőzsdéken persze fokozott figyelemre van szükség: bármikor jöhet egy válság, amely során vagyonunk jelentős részét elveszíthetjük. A brókercég vezetője 22 éve aktív kereskedő, ezért számos meghatározó váltságot átélt: a thaiföldi ingatlanpiaci lufi kipukkanását követő zuhanást 1997-ben, a részleges orosz államcsőd okozta sokkot 1998-ban, a technológiai piac válsága miatt kirobbant dotcom crack-et 2000-ben, a 2008-as pénzügyi válságot és az Egyesült Államok 2011-es leminősítését követő megrázkódtatásokat.
Mit tekinthetünk válságnak?
Szerinte válságról akkor beszélhetünk, ha a részvények árfolyama legalább 30 százalékot zuhan, az esés vége nem látszik, nagy a pszichikai nyomás, a folyamatok gyors lefolyásúak, nem számítanak a fundamentumok, a folyamat egésze technikailag alig értelmezhető, de nem jelentenek világvégét.
Így míg utóbbira nehéz készülni, és a bekövetkezési esélye is kisebb, addig utóbbira a látható jelei miatt már érdemesebb felkészíteni magunkat.
Bizalmatlanság a kockázati tőkével szemben
Csuhaj V. Imre kakukktojásnak érezte magát a konferencián, pedig a Széchenyi Tőkealap-kezelő, amelyet vezet, kapcsolódik a tőzsdéhez, és erre rá is világított. Kénytelen volt ő is negatív hangon kezdeni beszédét: Magyarországon a kockázati tőkét legfeljebb a startup cégekkel kötik össze, és egzotikumként tekintenek rá.
Mivel Nyugat-Európában a tőkebevonás 15 százalék körül van, hazánkban is lenne hová fejlődni az egy-két százalékos szintről. Az alacsony volumen okát ő a rendszerváltást követő időszakban kereste, amikor a privatizálások során kevés ilyen jellegű tranzakció zajlott.
A bizalomra alapozott kockázati tőkealap befektetésének pedig lenne helye, hiszen ez a tőzsdére jutást is elősegítené a cégeknél és sok esetben a generációváltást is megalapozhatná. A számok mindenesetre beszédesek: eddig évente 90-200 milliárd forintot helyeztek ki, ennél pedig lényegesen többet is ki lehetne.
„Felértékelődik majd a kockázati tőke szerepe a 2020-at követő időszakban, amikor a jelenlegi formájában nagy valószínűséggel megszűnik az önrész nélküli támogatások rendszere az Európai Unióban. Ebbe remekül illeszkedik a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank tőzsde fejlesztését célzó elképzelése” – mondta zárásként a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. vezetője.
A rövid szünetet követően Újítások a hazai határidős piacon címmel Kardos Miklós, a Budapesti Értéktőzsde értékesíti igazgatója tartott előadást. Végül Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetőjének lakáspiaci körképe zárta az eseményt.
