A régiós bankszektor makrogazdasági és piaci kilátásairól szóló felmérést kétévente készíti el az adótanácsadó cég. Idén nyolc ország – Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – 76 pénzintézetének bevonásával készítették el a jelentést.
Lemaradásban a magyar szektor
Demeter Ákos, a Deloitte partnere elmondta, hogy a bankok hitelállománya 2,3 százalékról 3,4 százalékra emelkedett 2015-re elsősorban a növekvő hitelkihelyezéseknek köszönhetően. 2018-ra 5 százalékos növekedés várható. Magyarországon ezzel szemben idén stagnált a hitelállomány, a növekedés mértéke 2,5 százalék lehet a következő három évben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A tőkearányos jövedelmezőséget (ROE) tekintve is elmarad a magyar átlag a régiós teljesítménytől: a közép-európai pénzintézetek ROE mutatója 4,5 százalékról 6,7 százalékra emelkedett, 2018-ra 7,8 százalékos lehet. Magyarországon viszont a 2015-ös 0,1 százalékos csökkenésről 12 százalékra nőtt 2016-ban, ebben a bankadó csökkentésének volt nagy szerepe. 2018-ra mindössze 5,6 százalékos javulás várható, ez tehát romló tendenciát mutat – hívta fel a figyelmet Demeter Ákos.
A közép-európai országok csökkenő nettó kamatmarzzsal néznek szembe, amit az alacsony kamatlábak magyaráznak. A bankadó és a marginokra helyeződő növekvő nyomás rontja a költség/jövedelmezőség mutatókat (C/I ráta) is. Ezt a mutatót a bankok költségcsökkentéssel javíthatják, 54,6 százalékra csökkenhet 2018-ra a tavalyi 56,6 százalékról. A magyar C/I ráta 2015-ben 83 százalékos volt, ezzel a régió legmagasabb számát produkálta. Demeter Ákos szerint, ha a magyar bankok nem akarnak lemaradni a régiós versenytársak mögött, akkor jelentősen javítaniuk kell hatékonyságukat, mert jelenlegi működésük nem optimális.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az eszközminőséget tekintve az látszik, hogy régiós és magyarországi szinten is csökkennek a kockázati költségek. A magyar ráta csökkenésében nagy szerepet játszik az értékvesztés felszabadítása. A nem teljesítő hitelek (NPL) aránya is javult az elmúlt években mind a régióban (11 százalékról 8,8 százalékra csökkent), mind Magyarországon (16 százalékról 12,3 százalékra). A vállalati hitelek portfóliótisztítása után a lakossági hiteleké most indulhat be igazán. 2018-ra az arány a régióban 7 százalékra, itthon 9 százalékra csökkenhet.
Összességében a kutatás szerint bár a korábbi évekhez képest pozitív képet mutatnak a magyar banki folyamatok, a régión belül Magyarország bankpiacának teljesítménye a legtöbb területen elmarad a többi közép-európai ország hitelintézeteinek teljesítményétől.
Digitalizálásban a jövő
A kutatás történetében először megvizsgálták azt is, hogy hol tartanak a régiós bankok a digitalizálásban. A digitális érettségi felmérés alapján Lengyelország és Szlovákia a vezető, Magyarország a 8 vizsgált ország közül a 7. helyet tölti be, ahol a nemzetközi gyakorlatok 32,3 százalékát alkalmazza.
A magyar bankok közül az OTP érte el a legjobb helyezést, 21. lett a régiós listán. A legnagyobb hazai bank mellett a K&H Bank, az Erste Bank, a Raiffeisen és az UniCredit Bank teljesítményét vizsgálták meg.
Optimistább a lakosság
A sajtóbeszélgetésen bemutatták a Deloitte-Scale Bankindex legfrissebb eredményeit is. A lakossági bankolást vizsgáló felmérés szerint újcsúcsot döntött a hitelfelvételi optimizmus, kiemelkedő a fogyasztási várakozás és 4 éves csúcson a megtakarítási optimizmus.
A lakossági válaszokból kitűnik, hogy a banki szolgáltatásoknál már nem csak az ár a meghatározó, hanem a minőség is, egyre fontosabb az ügyfélélmény. Hosszú távon a profitabilitás tényezőjévé válik, hogy melyik bank képes kiszolgálni a minőségi követelményeket.
