A szóbeli indoklás szerint az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződések következményei.
A hét elv
A nyáron elfogadott törvényben rögzített vélelem szerint a fogyasztói kölcsönszerződések 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását – kamat-, költség-, illetve díjemelését – megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ám ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik megfelelnek a törvényben rögzített hét elvnek, melyek közé tartozik az átláthatóság, egyértelműség, objektivitás, tételesség, arányosság, szimmetria és a felmondhatóság.
A Raiffeisen Bank Zrt. keresetét első fokon elutasító szerdai döntés szóbeli indoklásában a bíró hangsúlyozta, hogy a nyáron elfogadott törvényben rögzített elvek a polgári jogban korántsem újak, 2004-ben ugyanúgy alkalmazni kellett azokat, mint ma. Vonatkozik ez az átláthatóság elvére is, melynek a Raiffeisen Bank szerződési feltételei egyetlen vizsgált időszakban sem feleltek meg, holott 2004-ben sem lehetett homályos, átláthatatlan szerződéseket alkalmazni.
A bíró kifejtette, hogy az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződések következményei.
Nem tisztességes feltételrendszer
A szóbeli indoklásban elhangzott az is, hogy a banki általános szerződési feltételek egyes törvényi elveknek való megfelelésével kapcsolatos szakértői bizonyításra vonatkozó indítványt azért utasította el a bíróság, mert az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések akkor tisztességesek, ha valamennyi törvényi elvnek egyszerre megfelelnek, így ha az egyik, az átláthatóság elve sérül, akkor már nem lehet tisztességes a feltételrendszer.
A józan észre figyelmeztette a lízingcéget a bíró
Elutasította a Raiffeisen Lízing Zrt. devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
Több az elutasítás
Az augusztus vége óta indult több tucatnyi perben a törvényszék első fokon jobbára elutasította a pénzintézetek keresetét, egy ügyben az Alkotmánybírsághoz fordult a törvényszék bírája, három esetben pedig részlegesen pernyertes lett a pénzintézet.
