Fenntartja a szigort a kancellár
Angela Merkel a 2015-ös német költségvetés vitájához fűzött hozzászólásában kiemelte, hogy elindult az euróövezeti államadósság-válság enyhülése. Ezt mutatja egyebek között, hogy az övezet tagországainak együttes hiánya tavaly 2,9 százalék volt, 2008 óta először maradt a 3 százalékos maastrichti határérték alatt, az ír gazdaság pedig az idén valamennyi euróövezeti állam gazdaságát felülmúló mértékben, 4,6 százalékkal bővül.
A kancellár – utalva a pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble elképzelésére, miszerint fel kell hatalmazni az Európai Bizottságot az uniós szabályokat megsértő nemzeti költségvetések megvétózására – hangsúlyozta: Németország támogatja, hogy a brüsszeli bizottság „szigorúan vizsgálja meg a tagállamok költségvetési terveit”, mert a stabilitási és növekedési paktum betartása elsőrendű fontosságú a piaci bizalom erősítése szempontjából.
A 2015-ös költségvetésről elmondta, hogy az korszakhatárt jelez, hiszen 1969 óta először hitelfelvétel nélkül fedezik majd a folyó kiadásokat. Hozzátette: a szigorú államháztartási politika és a gazdasági növekedés ösztönzése nem ellentétes egymással, hanem „ugyanannak az éremnek a két oldala”. Hangsúlyozta, hogy a kormány stabil, kiszámítható viszonyokat biztosít, amivel elősegíti, hogy az emberek és a vállalkozások „beruházhassanak a jövőjükbe”.
Meg kell ragadni a lehetőségeket
A Jean-Claude Juncker által szerdán bemutatott, 315 milliárd euró mozgósítását előirányzó brüsszeli befektetésösztönző tervről elmondta, hogy Németország „alapvetően” kiáll a javaslat mellett, ugyanakkor szorgalmazza, hogy az EU gazdaságának jövőbeni sikerességét megalapozó fejlesztéseket támogassanak az új program keretében.Különösen „a digitalizációban rejlő esélyeket kell megragadni” – emelte ki a német kancellár. Hozzátette: az EU-t vonzóbbá kell tenni a magánbefektetők számára, amihez a szerkezeti reformok következetes végrehajtására és a bürokrácia csökkenésére van szükség.
Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a lehető leggyorsabban tető alá kell hozni az Egyesült Államokkal kötendő átfogó gazdasági és szabadkereskedelmi megállapodást, az úgynevezett Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséget (TTIP), mert az a veszély fenyeget, hogy az EU lemarad a globális versenyben.
Rámutatott, hogy akár már 2015 első felében létrejöhet az Egyesült Államok és több ázsiai ország Csendes-óceáni Partnerség (TPP) elnevezésű szabadkereskedelmi megállapodása, és így gyengülhet az EU pozíciója a nemzetközi kereskedelemben érvényes fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi szabványok és „jogállami eljárások” meghatározásért folytatott globális küzdelemben. „A világ nem vár Európára” – hangoztatta a német kancellár.
A franciák szerint még javíthatnak a terveken
„Franciaország kedvezően fogadja Jean-Claude Juncker javaslatát még akkor is ha szerintünk, az Európai Stratégiai Befektetési Alap, amiről szó van, javaslatain még lehetne javítani annak érdekében, hogy a befektetés és a növekedés európai prioritássá váljon” – fogalmazott a politikus.
A francia kormányszóvivő kiemelte: „a megjelölt célok egybevágnak azokkal, amelyeket Franciaország mindig is képviselt: a nagy digitális változásokkal, a közlekedés kérdésével, a kutatás, az innováció és a fejlesztés kérdéskörével, valamint az energetikai és oktatásügyi témákkal”.
„A tervezet bemutatásával megtörtént egy lépés, mostantól tényleg lehet dolgozni, és ez megfelel annak, amit Franciaország szeretett volna ezen a területen” – tette hozzá a szóvivő. „Két és fél éve mi is erre, a növekedés és főleg a befektetés kérdésére helyeztük a hangsúlyt. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz” – emlékeztetett.
Ezek a főbb pontok
A befektetésösztönző csomag terve a köz- és magánszektor együttműködésének koncepcióján alapul, abból a feltételezésből kiindulva, hogy bizonyos közösségi források célzott felhasználása sokszoros értékű magánbefektetésekre bátorítja majd a piaci szereplőket, vagyis „pihentetett” pénzeket hoz az üzleti vérkeringésbe. Növelni kívánják az Európai Befektetési Bank és más európai hitelintézetek hitelezési képességét, továbbá elő akarják segíteni a tagállamok infrastrukturális jellegű, illetve az egységes piac megteremtésének irányába mutató befektetéseit.
