Mi változott?
A skandináv országba a lakosság számához viszonyítva több menekült érkezett tavaly, mint bárhova máshova a kontinensen. De miután abszolút rekordnak számító 163 ezer ember kért menedéket 2015-ben – közel kétszer annyian, mint az 90-es évek balkáni háborúinak idejére tehető eddigi csúcs – úgy tűnik a svédek kezdik unni a dolgot.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Mindez a svéd Aftonbladet napilapban nemrég megjelent felmérésből derül ki. A „Hajlandó lenne segíteni a menekülteken, vagy nem?” kérdésre idén 30 százalék válaszolta azt, hogy „mindenképp” 26 százalék pedig azt, hogy „talán”. Tavaly ezek a számok 54 és 12 voltak. Azoknak az aránya, akik egyáltalán nem segítenének pedig 11-ről 21 százalékra nőtt.
Karin Nelsson, a kutatást végző Inizio elemzője a számokat azzal magyarázta, hogy mivel kevesebb menekült érkezik, és ritkábbak a hírek róluk, kisebb a nyomás a lakosságon.
Több vagy kevesebb?
Még markánsabb a különbség, ha a felmérés egy másik kérdését nézzük. Arra ugyanis, hogy az országnak több vagy kevesebb menekültet kellene befogadnia, tavaly még 31 százalék mondta, hogy többet, 34 pedig, hogy kevesebbet. Idén már csak a svédek 13 százaléka szeretne több bevándorlót, míg 60 százalékuk kevesebbet.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Quartz cikkében azzal magyarázza a felmérés eredményét, hogy a svédek a jóléti rendszer túlterhelődésétől félnek, illetve hogy komoly feszültségeket keltett az év elején, amikor egy fiatalkorú menedékkérő halálra késelt egy menekültszálláson dolgozó svéd nőt.
A menekültek egyébként Svédországban már csak időszakos letelepedési engedélyt kapnak, de a kormány több helyen határellenőrzést vezetett be (például a Dániából érkező forgalomra is) és növelte a déli partokon járőröző rendőrök számát.
