„Magyarország december végén alkotmánymódosítással megtiltotta a mezőgazdasági területek eladását külföldieknek” – írja az üzleti napilap emlékeztetve arra, hogy Magyarország eredetileg hétéves termőföld-vásárlási moratóriummal csatlakozott az Európai Unióhoz, amit újabb három évvel meghosszabbítottak. Szlovákia, Csehország, Bulgária, Észtország, Litvánia és Lettország 10, Románia 15 évig kívánta korlátozni a külföldiek földszerzését, de csak hét évnyi halasztást kaptak. Lengyelország 18 év helyett 12 évről kötött megállapodást. Szlovénia és Ciprus a csatlakozáskor nem kért derogációt, de hét éven belül felülvizsgálhatta álláspontját. Málta pedig, mint az Európai Unió legsűrűbben lakott országa, egyedüli kivételként végleges mentességet kapott.
Horvátország a kért 12 éves időszak helyett ugyancsak hétéves moratóriumot kapott a hároméves hosszabbítás lehetőségével. Emellett tavaly januárban a horvát mezőgazdasági miniszter egy határozattal megtiltotta az állami tulajdonú földek eladását külföldi és belföldi vevők számára egyaránt. Ezeket a területeket csak 50 éves bérletre lehetne megszerezni az államtól egy törvénytervezet szerint. A külföldiek semmilyen alapon sem diszkriminálhatók a tagállamokban, ezért ha Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tilalmat jól átgondolt érvekkel nem támasztja alá, valószínűleg hamarosan ismét módosítják az alkotmányt – mondta az újságnak a horvát EU-tárgyalócsapat egyik névtelenül nyilatkozó tagja, aki szerint elméletileg megtilthatja bármely tagállam a külföldiek termőföldvásárlását, de Brüsszel ezért cserébe nagyon erős indokokat vár. A lap az Eurostat alapján ismerteti az érintett országok mezőgazdasági területeinek nagyságát, illetve gazdaságainak számát is. Eszerint Magyarország 4 millió 550 ezer hektár mezőgazdasági területtel és 141 ezer gazdasággal rendelkezik.
