Fialtatni lehet az állam pénzét
Felidézte, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési Innovációs Alapban (NKFI Alap) 2015-ben 74 milliárd forint, 2014-2020 között a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) kutatásfejlesztésre, innovációra 700 milliárd forint áll rendelkezésre. A források felhasználásához a hivatal kiszámítható, világos helyzetet kíván teremteni.
Az állami források felhasználásának feltétele, hogy a befektetés hozzájáruljon a bizonyítható, tényleges újdonságot tartalmazó eladható termék, szolgáltatás létrehozásához. A tudományos és az alkalmazott kutatásba, valamint az innovációba való befektetésnek fontos mércéje lesz a világszínvonalú eredmény elérése – mutatott rá Pálinkás József hangsúlyozva, hogy az infrastruktúrát koordináltan kell fejleszteni, a tudományos műhelyeknek, képzéseknek a kiválóságot kell szolgálniuk, az innovációs kapacitásfejlesztésnek pedig további befektetéseket kell hozniuk.
A hivatal elnöke szerint a pályázatok elbírálásában a szakértőknek is felelősségük van, ezért létrehoznak egy szakértői adatbázist, hogy az értékelők kiválasztása megfelelő legyen. A források hatékony és felelős felhasználásához partnerségre van szükség. Pálinkás a Magyar Innovációs Szövetséget is partnernek tekinti a munkában.
Kell a szakmai munka
Szabó Gábor, a szövetség elnöke is úgy vélte, hogy az innovációs pályázatoknál a szakmai bírálatot nem lehet kihagyni, automatizmussal helyettesíteni. A közgyűlésen Greiner István, a MISZ általános elnökhelyettese a szövetség 2014. évi tevékenységéről beszámolva elmondta, hogy a műszaki-technológiai innovációra koncentráltak. Taglétszámuk némileg, 305-re csökkent. A múlt évben egyebek mellett átadták a innovációs nagydíj pályázat elismeréseit, illetve megrendezték az ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató versenyt.
A tisztújító közgyűlésen ismét Szabó Gábort, a Szegedi Tudományegyetem rektorát választották meg elnöknek.
