A füst felszállt, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős államtitkára közölte, hogy október elejétől kilenc uniós pályázat jelenik meg. A beruházni, a korszerűsíteni kívánók most százhúszmilliárd forintnyi uniós támogatásra pályázhatnak. Az EU főként a magasabb minőségű termelést, a feldolgozottabb munkát lehetővé tevő beruházásokat és a munkahelyteremtést támogatja.
Kis-és középvállalatokat, munkahelyteremtést, növekedést támogatnak
Ez azonban csupán a kezdet. A későbbiekben tovább bővülnek Magyarország lehetőségei, 2014-2020 között Magyarországnak 34 milliárd eurós keret áll majd a rendelkezésre.
A most pályázható pénzt széles körben osztja el a kormányzat. Különös hangsúlyt kap a fiatalok pályakezdésének segítése, a kis- és középvállalatok kapacitásbővítése, az egészségügyi dolgozók szakképzése. Ebből az összegből kezdődhetnek – csaknem hatvan milliárd forint értékben – infrastrukturális beruházások. Kétezer lélekszámúnál nagyobb települések egészséges ivóvíz és csatornahálózati fejlesztési beruházásaira lehet pályázni.
A legfontosabb azonban, hogy bő negyedévvel az uniós választások után ismét elindulhatnak az európai pénzek Magyarország felé. A várakozás kormányzati részről sem kicsi.
Aki nem képes ráhangolódni, óhatatlanul lemarad
A beruházók gondolkodása kisvállalati, önkormányzati, vagy akár kormányzati szinten is jelentősen megváltozott az utóbbi esztendőkben.
– Valóban így van, – mondja Makra József Ópusztaszer polgármestere. – Korábban az olyan kis települések, mint miénk, arra vártak, hogy majd csak eljutnak hozzájuk a fejlesztési források. Az állam gondoskodik róluk, lesznek céltámogatások. Rá kellett ébrednünk mindannyiunknak, hogy ez a modern időkben nem így működik.
– Mi az utóbbi másfél évtizedben folyamatosan pályáztunk. Az elmúlt három önkormányzati ciklusban legalább hárommilliárd forintot sikerült beruháznunk egy ilyen kistelepülésen, ahol nagyjából kétezer ember él, a nagyobb részük külterületen a tanyavilágban. Ilyen pályázati pénzek segítségével csatornáztuk a falut, korszerűsítettük az iskolát, felépítettük a faluházat, felújítottuk a templomot, a könyvtárat. Amit senki sem gondolt volna korábban országutat építettünk a szomszéd faluig Pusztaszerig, hogy csak a legfontosabb fejlesztéseinket említsem. A legfontosabb az, rájöttünk arra, aki nem képes ráhangolódni az új idők elvárásaira, az óhatatlanul lemarad.
Az alföldi polgármester nem áll egyedül vélekedésével. Maga miniszterelnökséget vezető miniszter is úgy nyilatkozott, a szükséges önerővel nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg Európai Uniós támogatással a 2014-2020-as időszakban.
A pénznek pedig bőven akad helye.
Hogy, mire is, arról képet alkothattunk Magyarország és az EU korábbi tárgyalásai során. A többi között változatlanul kiemelt helyen szerepel az ország infrastrukturális fejlesztése. Ezek közé tartozik az elképzelés, hogy 2018-ig minden autópálya elérje az országhatárt, hogy megkezdődjék az M9-es autópálya építése, és elkészüljön az új komáromi Duna-híd. Olyan utak épülnének a pályázati pénzek segítségével, amelyek megoldanák, hogy a megyei jogú városokat korszerű utak kössék össze az autópályákkal.
A kormányzat azt is szeretné elérni, hogy a vidéki élet nagyobb hangsúlyt kapjon a pályázatok elbírálásakor. Olyan beruházásokat ösztönöznének, amelyek segítenék a fiatalok pályakezdését és család alapítását a kisebb településeken, erősítenék a falvak, a kisvárosok népességmegtartó képességét.
Jöhetnek az uniós pályázatok, áramolhat az ország gyarapodását támogató pénz. A pályázatok részleteit az elkövetkező időszakban részleteiben is megismerheti az ország. A Tőzsdefórum az elkövetkező időszakban részletesen is ismerteti majd a meghirdetett pályázatokat és azok feltételeit.
