Egyértelmű, és bátor
Francois Villeroy azt mondta, hogy a francia gazdaság az eddig várt 1,4 százalék helyett 1,6 százalékkal nőhet, ami azonban elmarad az euróövezet 2 százalékos gazdasági bővülésétől. Arról is beszélt, hogy ahogy gyorsul a francia gazdasági növekedés, úgy csökken a munkanélküliség is kilenc százalék körüli szintre. (Áprilisban 9,6 százalékon állt a ráta.)
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Ahhoz azonban, hogy 7 százalékra lehessen leszorítani a munkanélküliségi rátát nagyratörő reformokat kell végrehajtani – tette hozzá. A jegybankelnök „egyértelmű és bátor” lépésnek nevezte a kormány ötéves adócsökkentési tervét, amely révén szerinte „megvalósítható”, hogy az állami kiadások növekedése ne haladja meg az inflációt.
Macron tervei
Emmanuel Macron új francia elnök tervei között szerepel egyebek között az alacsony béreket sújtó adók egy részének az eltörlése és a vállalati nyereségadó 33,3 százalékról 25 százalékra, az európai átlagszintre csökkentése. Emögött az az elképzelés húzódik, hogy a vállalatok az így felszabaduló forrásokat beruházásaik és a foglalkoztatottság növelésére fordítják, nem osztalékfizetésre.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Macron azt tervezi, hogy a következő öt év alatt 120 ezer közalkalmazotti állást szüntetnek meg, ami 60 milliárd eurós megtakarítást eredményezne. Az állami kiadások 2015-ben Franciaország hazai össztermékének (GDP) 57 százalékát vitték el, ami nagyjából a finnországi szintnek felel meg, de jóval magasabb, mint például az Egyesült Államokban (37,7 százalék), Nagy-Britanniában (42,8 százalék) vagy Németországban (44 százalék) volt. A terv az, hogy 2022-re 3 százalékponttal csökkentik a közkiadások szintjét a 2016-ban mért 55 százalékról.
