A középmezőnyben vagyunk
A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport rendszeresen összeállítja számos mérőszámból képzett térségi sérülékenységi mutatóját (Vulnerability Scoring Indicator, VSI). A hétfőn ismertetett új sorrend alapján Magyarország és Lengyelország szerepel a mezőny közepén, a legkevésbé sebezhető a cseh gazdaság.
A ház londoni elemzői kiemelik, hogy 2008-ban, a globális pénzügyi válság elhatalmasodásának évében még a magyar gazdaságé volt a legrosszabb VSI-index, azóta azonban éppen a magyar sérülékenységi mutató javult a térségen belül a legnagyobb mértékben, mindenekelőtt a külső fizetési helyzetet mérő változók – köztük a folyómérleg-egyenleg és a külső adósságráta – javulása miatt.
Jöhet a felminősítés
A Morgan Stanley elemzői szerint jelenleg Magyarország külső pénzügyi pozíciója a legerőteljesebb a cég által vizsgált felzárkózó gazdaságok között, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes többlete ugyanis meghaladja a hazai össztermék (GDP) 9 százalékát. Igaz, hogy ebben jelentős része van az olajárak zuhanásának, de a többlet zömét nem ciklikus, hanem szerkezeti tényezők magyarázzák – áll a Morgan Stanley hétfői tanulmányában.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A ház szerint emellett jelentősen csökkentette a magyar gazdaság külső sérülékenységét a külső adósság meredek ívű csökkenése is a devizaalapú hitelek átváltása nyomán, valamint az, hogy folyamatosan bővül a magyar állampapírpiac hazai befektetői bázisa.
Az elemzés szerint a 78 százalékos GDP-arányos magyar adósságráta ugyan még mindig magas, ennek kamatterhe, valamint az államháztartási hiány azonban szintén jelentősen javult, és mindkét mutató most van a legalacsonyabb szinten azóta, hogy a Morgan Stanley 2000-ben elkezdte a VSI-indexek közlését. A ház londoni elemzői szerint mindez jó esélyt jelent arra, hogy Magyarország az idén visszaszerezze befektetési ajánlású hitelminősítői besorolását. Ezt más nagy londoni házak is jósolják.
Nem lesz hatása a felminősítésnek
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – londoni befektetési részlegének közgazdászai legújabb térségi előrejelzésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy a magyar adósosztályzatok felminősítéséhez egyértelműen megvan a háttér: a gazdasági növekedés üteme jelentősen gyorsult a pénzügyi válság óta, az államháztartás hiánya jóval a hazai össztermék 3 százaléka alá csökkent, lefelé tartó pályán van az adósságteher, és a háztartások megszabadultak devizaalapú hitelkitettségeiktől.
A Commerzbank londoni elemzői szerint ugyanakkor – bár a felminősítés „jó hír” lesz a kockázati felárak szempontjából – nem várható „hatalmas hatás” a helyi befektetési eszközök hozamaira és a forint árfolyamára; ezeket a mérőszámokat továbbra is a feltörekvő piacokkal szembeni mindenkori globális kockázatvállalási hajlandóság határozza meg.
Egy lépésre a céltól
A három nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings, a Moody’s Investors Service és a Standard & Poor’s jelenleg egyaránt a befektetési ajánlású alapszinttől egy fokozattal elmaradó besorolással tartja nyilván a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósságot. A mérleg azonban már tavaly is érdemben javult: a Fitch májusban, a Moody’s novemberben felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a magyar adósosztályzatok kilátását az addigi stabilról, a Standard & Poor’s pedig – a stabil kilátás fenntartása mellett – felminősítette a magyar államadós-besorolást.
A Fitch Ratings Londonban ismertetett legutóbbi besorolási előrejelzésében közölte, hogy a legnagyobb valószínűséggel – Portugália mellett – Magyarország lesz a következő olyan államadós, amely e cég nyilvántartásában visszakerülhet a befektetési ajánlású államadós-osztályzati kategóriába, tekintettel arra, hogy a két ország szuverén adósosztályzata egyaránt „BB plusz” – vagyis a befektetési alapszinttől egy fokozattal marad el -, és e besorolásokra pozitív kilátás van érvényben. Magyarország idei hitelminősítői felülvizsgálat-sorozata március 4-én kezdődik, amikor a Moody’s menetrendjében kerül sorra a magyar adósosztályzat elbírálása.
