Kis részt vállalnának a rendezésben
A brit kormány egyelőre 500 szíriai menekült befogadására vállalt kötelezettséget, jóval kevesebbre, mint más nagy EU-tagállamok.
Stephan Mayer, a Bundestag tagja, a bajor CSU belügyi kérdésekért felelős szakpolitikusa a The Times című tekintélyes konzervatív brit lapnak adott, szerdán ismertetett interjúban kijelentette: a migrációs válság hatalmas kihívás, amely „jelentős átrendeződéseket eredményezhet az EU-n belüli kétoldalú kapcsolatokban” a következő hónapokban.
Kívülállónak tekintik magukat
Mayer szerint ha a brit kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a migránsok befogadásával járó terhek megosztásának kérdésében „nem a klub tagja”, az „károsíthatja bizonyos mértékig” a kétoldalú brit-német kapcsolatokat, és így nyilvánvalóan David Cameron brit miniszterelnök esélyeit is arra, hogy sikerrel járjon a brit-EU viszonyrendszer London által igényelt újratárgyalásán.
„Mindig is rokonszenveztem a Nagy-Britannia által az EU-ban betöltött szereppel és a (brit-EU viszonyrendszer) újratárgyalására irányuló brit igényekkel, ám most hatalmas humanitárius katasztrófa részesei vagyunk, és ezúttal sem rokonszenvet, sem megértést nem tanúsítok az egyéni országérdekek vezérelte álláspontok iránt” – fogalmazott a lapnak adott interjúban a befolyásos német kormánypárti politikus.
Fontos lenne a támogatás megtartása
A The Times kommentárja szerint katasztrófával érne fel Cameronnak, ha elveszítené Berlin támogatását az EU-reformokról tervezett tárgyalásokon.
A brit kormányfő tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság sorsáról, de addig London újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában a konzervatív párti brit kormány szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.
Elzárnák az utat a keletiek előtt
London ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
Cameron ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagállamok a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.
Módosíthatják a szerződéseket
Angela Merkel német kancellár a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben utalást tett bizonyos EU-szerződések módosításának lehetőségére. Nem részletezte, hogy pontosan mely szerződési elemek módosításáról lehet szó, de kijelentette: derűlátóan ítéli meg annak az esélyét, hogy sikerül „jó megoldást” találni a London által felvetett problémákra. Ha ehhez ténylegesen az EU-szerződések módosítása szükséges, „akkor ezen el kell gondolkodnunk” – fogalmazott Merkel a néhány héttel ezelőtti BBC-interjúban.
„Emiatt nincsenek álmatlan éjszakáim (…) meg kell teremteni a szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradhasson” – tette hozzá.
Előjöttek a gyenge pontok
Az európai menekültválság felfedte a schengeni övezet gyenge pontjait, és a térség olyan nyomás alá került, mint még soha – írta szerdán a Financial Times (FT) brit gazdasági-politikai napilap európai kiadása.
„A schengeni határ gyengébb pontjai közül néhányat, konkrétan például Görögországot, az EU legsérülékenyebb kormányai irányítanak” – állapítja meg a FT.
Hiányzik a közös belügyi igazgatás
A lap szerint a probléma része, hogy bár az övezet határai közösek, nincs közös „belügyminisztérium”, amely a biztonsági kérdéseket ellenőrizné és arányosan kezelné a menedékkérelmeket. A közös uniós ügynökségek pedig olyan kihívással néznek szembe, amely legyűrheti őket.
Az írás rámutat, hogy amikor a dublini szabályokat elfogadták (ez rendezi a menedékkérelmek elbírálásának felelősségét a schengeni övezetben), a déli államok inkább a kivándorlás kiinduló országai voltak, nem egy bevándorlási válság frontállamai, így boldogan vállalták a dublini kötelezettségeket. Görögországban azonban jelenleg egy természeti csapáshoz hasonlatosak az állapotok, ezért oda egyetlen ország sem küld vissza menedékkérőket.
Reformok jöhetnek
A Financial Times úgy tudja, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten újabb reformokat javasol majd az uniós menekültpolitikához, a menedékkérők tartós elosztása érdekében, de a lap szerint ez újabb heves politikai ellenállásba ütközhet.
Zöld lámpának nézték
A bajor belügyminiszter szerint a Magyarországon tartózkodó menekültek úgy értelmezték a német menekültügyi hatóságnak azt a döntését, hogy a szír menedékkérőket nem küldik vissza abba az országba, ahol beléptek az EU-ba, hogy szabadon továbbmehetnek Németország felé.
Joachim Herrmann a Passauer Neue Presse című lapban szerdán megjelent interjúban elmondta, hogy jó szándékú döntés volt a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) részéről, hogy a szír menedékkérőket nem küldik vissza, hanem önként átvállalják a menekültügyi eljárás lefolytatását. Ugyanakkor a Magyarországon tartózkodó menekültek közül sokan „szabadjegyként” fogták fel ezt a változtatást – mondta a konzervatív CSU politikusa.
Német segítség jöhet?
Joachim Herrmann hangsúlyozta, hogy segítséget kell nyújtani Magyarországnak és meg kell akadályozni, hogy további menedékkérők utazzanak Magyarországról Németországba.
Hozzátette, hogy „európai megoldásokra van szükség, Dél-Európában központi befogadó intézményekkel, és a menekültek Európán belüli igazságos elosztásával”.
A szírek maradhatnak
A BAMF augusztus 25-én erősítette meg német lapoknak, hogy augusztus 21-től a szír menedékkérők esetében nem él a menekültügyi eljárás elvégzésére illetékes uniós tagországba történő visszaküldés lehetőségével. A döntésről a munkatársakat egy belső utasításban tájékoztatták, amelyről elsőként az asylumineurope.org menekültügyi hírportál számolt be augusztus 24-én.
Bajorországba hétfőn és kedden nagyjából 2500 menedékkérő érkezett vonattal Magyarországról. Ennek révén másfél nap alatt összesen 3500 új menedékkérőt regisztráltak a tartományban, ami minden korábbinál nagyobb szám. A Magyarországról a müncheni főpályaudvarra érkezett menedékkérők javára spontán gyűjtést indítottak. A bajor főváros rendőrsége kedden délután Twitter-oldalán már arra kérte az adományozókat, hogy ne hozzanak több élelmiszer és egyéb holmit, mert mindenből van elég.
Hatalmas összegeket kaszálnak a csempészek
Fejenként 200 eurót, összesen mintegy 1,2 millió forintnyi összeget fizetett 19 szír állampolgár embercsempészeknek, hogy Röszkéről Budapestre szállítsák őket – tájékoztatott a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.
Szanka Ferenc közölte, a megalapozott gyanú szerint két magyar férfi Békéscsabán megegyezett abban, hogy járművet bérelnek, amellyel határsértőket szállítanak majd a szerb-magyar határ közeléből. Augusztus 29-én hajnalban Röszkén 19 határsértőt vettek fel a kisteherautóval. A szír állampolgárokat korábban mások kísérték át a zöldhatáron, majd a migránsok egy külföldi embercsempésznek fejenként további 200-200 eurót fizettek azért, hogy Budapestre szállítsák őket. A kisteherautót – benne a két magyar férfival – röviddel a röszkei indulás után, az autópályán tartóztatták fel a rendőrök.
A vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette miatt indult eljárásban a Szegedi Járásbíróság a szökés, elrejtőzés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt egy hónapra – nem jogerősen – elrendelte a két gyanúsított előzetes letartóztatását – tudatta a csoportvezető ügyész.
