A megállapodás értelmében a munkavállalók évente 24 órával,
három munkanappal többet dolgoznak változatlan bérért, egy évre
befagyasztják a béreket, a közszférában 2019-ig egyharmadával
csökkentik a szabadsággal összefüggő juttatásokat, és emelik a
munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulását.
Cserébe a kormány megígérte, hogy 2017-ben 515 millió eurós
adócsökkentő programot léptet életbe, amennyiben a szervezett
dolgozók 90 százaléka elfogadja az egyezséget. Ezt a küszöböt
vasárnap lépték át, amikor az informatikai dolgozók szakszervezete
csatlakozott a megállapodáshoz.
Juha Sipilä miniszterelnök korábban azt mondta: a program
elősegíti, hogy 2019-ig 110 ezer új munkahelyet teremtsenek és a
jelenlegi 68,5 százalékról 72 százalékra növeljék a
foglalkoztatottságot.
A finn gazdaság háromévi recesszió után tavaly indult
növekedésnek, a bruttó hazai termék 0,5 százalékkal bővült. A
gazdaságot azonban továbbra is visszafogja a kulcsfontosságú orosz
piac zsugorodása, a hajdani zászlóshajó Nokia leépülése és a
papírpiaci kereslet visszaesése a digitális technikák elterjedése
nyomán.
A kormány korábbi becslése szerint a munkaköltségek terén
Finnország versenyképessége 15 százalékkal rosszabb, mint
Németországé vagy Svédországé. Egyes elemzések azt mutatják, hogy a
finn export versenyképessége 2007 óta 10-20 százalékkal romlott az
eurózónabeli versenytársakhoz képest, mert a gazdaság gyenge
teljesítménye ellenére erősen nőttek a munkaköltségek.
