Mint a tárcavezető elmondta, a magyar-bajor kapcsolatokat annak érdekében fejlesztik tovább, hogy „a gazdasági együttműködés a modern kor kihívásainak is meg tudjon felelni”.
„Összenőve”
Hangsúlyozta, hogy Magyarország és Dél-Németország ipara „gyakorlatilag összenőtt egymással”, és mivel az ipar kiemelkedő jelentőségű a magyar gazdaságban, „nem túlzás azt állítani, hogy minél sikeresebb a bajor ipar és Bajorország, annál sikeresebb a magyar ipar és Magyarország”.
Magyarország Bajorország sikerében érdekelt, mert „az idő azt bizonyította, hogy a bajor gazdasági sikerek a magyar nemzetgazdaság teljesítményét is jelentősen növelik” – tette hozzá, rámutatva, hogy az idén a január-augusztusi időszakban a magyar-bajor kétoldalú kereskedelmi forgalom 28 százalékkal nőtt éves szinten, a Bajorországba irányuló magyar export pedig 37 százalékkal bővült.
A kormányközi bizottság ülésén megállapodás született arról, hogy Magyarország és Bajorország a következő időszakban is fenntartja a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem finanszírozását – ismertette Sztijjártó Péter. Kiemelte, hogy a 2001-ben alapított felsőoktatási intézmény – az első Németországon kívüli, német intézményi akkreditációval rendelkező egyetem – mindkét fél megítélése szerint „regionális szinten is egyedülálló intézmény, amely megérdemli a figyelmet”.
Hozzátette: az ülésen megállapodást írtak alá arról, hogy a Regensburgi Magyar Intézet betagozódik a Regensburgi Egyetem szervezetébe, aminek révén tovább erősödik, még inkább integrálttá válik az együttműködés a tudomány és az oktatás területén.
Közös érdek
A bajor delegációval és annak vezetőjével, Beate Merk regionális és európai együttműködésért felelős államminiszterrel egyetértettek abban, hogy rendkívül fontos az új Európai Bizottság sikere a gazdasági kihívások kezelésében. Mind a bajor, mind a magyar kormány várja, hogy a brüsszeli testület bemutassa a 315 milliárd euró mozgósítását előirányzó befektetésösztönző tervének részleteit – mondta Szijjártó Péter.
Egyetértés volt abban is, hogy „aktivizálni kell” a 2011-es magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként megszületett európai uniós Duna Régió Stratégiát a gazdaság és a kultúra vonatkozásában egyaránt – tette hozzá.
A külgazdasági és külügyminiszter ismertette, hogy megbeszélést folytatott Münchenben Ilse Aigner bajor gazdasági miniszterrel, és tárgyalt a BMW autóipari társaság vezetőivel a képzési, kutatás-fejlesztési és beszállítói együttműködés további erősítéséről. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a cégnél szokás Magyarországot a BMW láthatatlan gyárának nevezni, tekintettel arra, hogy a több mint 120 magyarországi beszállítótól évente nagyjából 1,3 milliárd euró (mintegy 400 milliárd forint) értékben vásárolnak termékeket és szolgáltatásokat.
