Korlátozások

Hozzátette, a jogszabályok korlátozzák a versenyt és a szolgáltatások szabad áramlását, és jelentős kárt okoznak a magyar államháztartásnak, mivel a bruttó hazai termék (GDP) majdnem 1 százaléka, legalább 300 milliárd forint adó- és járulékbevétel maradhat el, ha ezek a cégek megszüntetik tevékenységüket.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]

Leszögezte: a magyar kormány minden fronton, uniós és bilaterális szinten is küzdeni fog a hátrányos jogszabályok módosításáért. Felidézte, az elmúlt napokban hatályba lépett Németországban egy újabb jogszabály, amely szerint a fuvarozóknak pihenőidejüket kötelezően szálláshelyen kell letölteni, nem pedig a kamionban, ami jelentős költségnövekedéssel jár, és nem biztosítottak ehhez az infrastrukturális feltételek sem, nincs elég őrzött kamionparkoló.

Úgy vélte, az unió versenyképességét és termelékenységét is rontják ezek az intézkedések annak ellenére, hogy látszólag Magyarország, Lengyelország, Csehország ellen szólnak, mivel az itt működő jelentős nyugat-európai vállalkozások költségei is növekednek, ami visszahat az anyacégre.

Széleskörű az összefogás

A miniszter megfogalmazása szerint „szerencsére nem vagyunk egyedül”, a kiküldetési irányelv esetében nem csak a visegrádi országok, hanem a balti országok és Románia, Szlovénia, Bulgária és Horvátország is támogatták a kezdeményezést. Az elmúlt napokban bíztató híreket kaptak Varga Mihály elmondása szerint több mediterrán országtól is, ahol szintén jelentős hátrányt okozhatnak a jogszabálymódosítások. Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, nemcsak az ágazati szövetségek voltak jelen a megbeszélésen, meghívták a piacot jól ismerő, meghatározó Waberer’s és a Horváth Rudolf szállítmányozó vállalatokat is.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A miniszter szerint érzékeltetni szeretnék, hogy ez csak egyik területe annak a gazdasági küzdelemnek, ahol a nyugat-európai országok egyre inkább ellenségesen lépnek fel a közép-európai országokkal szemben, a kereskedelem és az építőipar területét említve. A kormánynak arra kell törekednie, hogy a többi ágazatot is biztosítsa a támogatásáról – mondta.

A mediterrán országokra is számítanak

Kitért arra, hogy a problémát gazdaságdiplomáciai szinten is felvetették, Közép-Európa egységesen lép fel, és számítanak a mediterrán országok támogatására is. A miniszter szerint alapvető uniós jogok, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása sérül, és úgy vélte, megalapozott érvekkel vesznek részt a küzdelemben, így Ausztriának és Németországnak kell bebizonyítani, hogy gazdasági hátrányt okoznak a közép-európai vállalatok.

Közép-Európa ma az Európai Unió gazdasági motorja, és ha lefullasztják, az az egész integrációt hátrányosan érinti – jelentette ki. Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének ügyvezető főtitkára elmondta, stratégiai összefogás alakult ki a kérdésben, mivel jelentős uniós alapelv, a szolgáltatások szabad áramlása sérül.

Olyan szabályokat hoztak a nyugat-európai országok, amelyek a költségnövekedés miatt befolyásolják a vállalkozások nyereségét és működését, de a munkahelyek megszűnésével számos bevételtől esik el az állam is – fejtette ki.

Eddig válságálló szakma volt

Erdei Péter, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkárhelyettese kiemelte, a közúti fuvarozás válságálló szakma volt, bebizonyította hogy képes gyorsan alkalmazkodni, túlélni, azonban most úgy érzik, mesterséges eszközökkel indirekt módon igyekeznek ellehetetleníteni működését.

Kitért arra, hogy most van jogszabályalkotási együttműködés a fuvarozók és kormányzat között, amelynek szélesíteni kell a körét, hogy a 125 ezer hivatásos gépjárművezető és családjaik ezt a foglalkozást válasszák a jövőben is.

Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis- és közepes vállalkozások túlélési esélye „roppant csekély” a változtatások életbe lépése után Németországban és Ausztriában.