A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi iránymutatását átdolgozva új ajánlást tett közzé a pénzátutalásokhoz és egyes kriptoeszköz-átruházásokhoz kapcsolódó elvárásairól, amelyek alkalmazását 2025. július 1-től várja el az érintett pénzügyi szervezetektől.
Uniós szinten – figyelemmel a vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendelet 2024. december 30-től történő alkalmazására – az Európai Bankhatóság (EBA) is iránymutatást adott ki a témában, amely rögzíti a (pénzforgalmi, közvetítő pénzforgalmi, kriptoeszköz- és a közvetítő kriptoeszköz-) szolgáltatók tekintetében a fizető félre, a kezdeményezőre, a kedvezményezettre vagy kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozóan előírt adatokkal nem rendelkező pénzátutalások és kriptoeszköz-átruházások észlelésére és kezelésére szolgáló eljárásokra vonatkozóan az uniós felügyeleti elvárásokat.
Mindezek mellett ki kell alakítani a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának kezelése érdekében javasolt eljárásokat is, amennyiben az előírt adatok hiányoznak vagy hiányosak. Az EBA iránymutatás kiadásával összességében szükségessé vált a témában korábban kiadott MNB ajánlás felülvizsgálata, az uniós előírásokkal való összehangolása arra is figyelemmel, hogy 2025. január 1-től az MNB pénzmosásmegelőzési felügyelete alá kerültek a kriptoeszköz-szolgáltatók. Ennek eredményeként az MNB új ajánlást adott ki a témában.
A megújult jegybanki ajánlás a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező, valamint az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vagy letelepedett és hazai tartós üzleti egysége révén az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül szolgáltatást kínáló, pénzátutalásban vagy kriptoeszköz-átruházásban részt vevő pénzforgalmi szolgáltatókra, közvetítő pénzforgalmi szolgáltatókra, kriptoeszköz-szolgáltatókra és közvetítő kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozik.
Az ajánlás megfogalmazza az MNB elvárásait a tekintetben, hogy a szolgáltatók mit tegyenek a pénzmosási és a terrorizmusfinanszírozási kockázataik kezelése érdekében, ha a fizető félre, a kezdeményezőre, a kedvezményezettre vagy a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok hiányoznak vagy hiányosak, valamint meghatározza az EU rendelet beszedésekre történő alkalmazásának technikai vonatkozásait.
Az EBA iránymutatással összhangban az MNB új felügyeleti szabályozása elvárásokat fogalmaz meg a saját tárhelyen működtetett címekre irányuló vagy azokról kiinduló kriptoeszköz-átruházásokkal összefüggő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat azonosításával és értékelésével kapcsolatos intézkedéseket illetően is. Meghatározza azokat a tényezőket, amelyeket a szolgáltatóknak figyelembe kell venniük a fizető félre, a kezdeményezőre és a kedvezményezettre, a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó előírt adatokkal nem rendelkező pénzátutalások és kriptoeszköz-átruházások észlelésére és kezelésére szolgáló eljárások hatékony kialakítása érdekében.
Az ajánlásban megfogalmazott elvárás, hogy a szolgáltatók rendszeresen felülvizsgált és akár mintavételes ellenőrzéssel biztosított hatékony szabályzatok és eljárások alapján járjanak el. Ezek kialakításakor figyelemmel kell lenniük a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási, illetve azon egyéb kockázataikra, amelyek meghatározzák többek között a szolgáltatói típus kritériumait, a vonatkozó EU rendelet szerinti kizárások vagy eltérések alkalmazásának feltételeit, az adatmódosítás, valamint egyes kötelező adatok (pl. fizetési számlaszám, név, cím, jogalany-azonosítóval egyenértékű azonosító) megadásának szabályait.
A szolgáltatók kötelezettségeit illetően az új ajánlás a figyelembe veendő kockázatok meghatározása mellett valós idejű és utólagos monitoring alkalmazásáról is rendelkezik. Részletes elvárásokat fogalmaz meg emellett a továbbított adatok karaktereinek ellenőrzésére, a hiányzó adatok és az értelmetlen adatok észlelésére és kezelésére. Követendő gyakorlatot határoz meg továbbá a hiányos adattartalmú, vagy nem megfelelően megadott adatokat tartalmazó pénzátutalások és kriptoeszköz-átruházások kezelésére, elutasítására, felfüggesztésére, illetve végrehajtására. Elvárásokat fogalmaz meg a gyanús ügyletek pénzügyi információs egységnek történő bejelentésével, továbbá az ismételten mulasztó szolgáltatókkal szemben alkalmazandó intézkedésekkel kapcsolatban is.
Az új szabályozás iránymutatást fogalmaz meg a saját tárhelyen működtetett címről kiinduló vagy ilyen címre irányuló kriptoeszköz-átruházásoknál bevezetendő kockázatcsökkentő intézkedések tekintetében, valamint technikai szabályokat állít fel a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak a kötelezettségeit illetően, amennyiben az átutalás beszedésnek minősül.
Megemlítendő ugyanakkor, hogy az új szabályozás bár számos iránymutatást rögzít a kriptoeszköz-átruházások kapcsán, ugyanakkor ezek nem érintik az átváltási tranzakciók validálásának kérdéskörét tekintettel arra, hogy az nem a fent említett EBA ajánlásból ered.
Összegezve tehát elmondható, hogy az MNB az új ajánlással mind a technológia újdonságokat, mind a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési küzdelemben történő változásokat figyelembe vevő és előremutató felügyeleti szabályozó eszközzel kívánja orientálni a hazai pénzügyi szektort a megfelelő gyakorlatok kialakításában.
* A szerző a Magyar Nemzeti Bank Pénzmosási jogérvényesítési főosztályának jogásza
