Eredményesen lezárult a Mátrai Erőműbe tervezett kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT) megvalósítására kiírt tender. A győztessel megkötik a megállapodást, így az utolsó szénerőmű is megszűnik Magyarországon – jelentette be az energiaügyi miniszter a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség budapesti konferenciáján csütörtökön.
Pályázat kiírás a zöld átállás érdekében
Lantos Csaba felidézte, hogy a kormány három kombinált ciklusú gázturbinás erőmű építéséről döntött. Elsőként a Mátrai Erőmű visontai telephelyén készülő létesítmény tenderén hirdettek győztest.
A pályázatot úgy írták ki, hogy a kazánok 30 százalékban hidrogénnel működjenek.
„Mindent megtesznek a zöld átállás érdekében, de a realitás az, hogy a következő 20-25 évben szükség lesz gyorsan működésbe hozható nagy teljesítményű erőművekre, amelyekkel a villamosenergia-rendszer egyensúlya fenntartható.”– fogalmazta az energiaügyi miniszter.
A 2023 évi tender kiírásra tavaly novemberben érkezett az engedély
Az MVM még 2023 márciusában írt ki közbeszerzési tendert a kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművi blokkok építésére a Mátrai és a Tiszai Erőmű területén összesen 1600 megawatt kapacitással. Tavaly novemberben a Mátrai Erőmű területén építendő blokkokra az elvi engedélyt megkapta a vállalat.
A győztes pályázat
6 milliárd forintos keretösszeg mellett foghat neki az építkezésnek egy egyiptomi partnerrel és a West Hungária Bauval közösen. Az Egységes Közbeszerzési Rendszerben január 23-án délelőtt 9:29-kor feltöltött dokumentum tanúsága szerint a tendert végül a Mészáros Lőrinchez tartozó Status KPRIA nyerte az Elsewedyvel és a WHB-val közösen. A kivitelezés becsült értéke nettó 14,74 millió euró (jelen árfolyamon 6 milliárd forint).
A további pályázók közül a Siemens Energy Global nem megfelelő szakmai ajánlatot adott be. Még érvénytelennek minősített pályázatok a China National Machinery Impor tés Export Corporation és a Calik Enerji Swiss ajánlata voltak.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: Shutterstock
