Január 10-én hivatalosan is életbe lépett Finnország kilépése a gyalogsági aknák használatát tiltó ottawai egyezményből.
A finn hadsereg szerdai közleménye szerint haladéktalanul megkezdik az új eszközök beszerzését, a hazai gyártás előkészítését és a legénység kiképzését.

A biztonságpolitikai környezet drasztikus változása miatt Finnország – több balti állammal és Lengyelországgal összhangban – úgy döntött, hogy feladja a gyalogsági aknák tilalmáról szóló nemzetközi kötelezettségvállalásait. A döntés hátterében az Ukrajna elleni orosz invázió tapasztalatai és a közvetlen orosz katonai fenyegetés növekedése áll – ismertette a Reurers hírügynökség.
Összefogás a keleti szárnyon
Nem Finnország az egyetlen, amely a fegyvernem rehabilitálása mellett döntött. Litvánia, Lettország, Észtország és Lengyelország is hasonló lépésre szánta el magát. A döntéshozók szerint az orosz hadsereg ukrajnai taktikája – amely során tömegesen alkalmaztak aknákat a védekezéshez és az előrenyomulás lassításához – világossá tette, hogy ezen eszközök nélkülözhetetlenek a hatékony területvédelemhez.
Érdekesség, hogy a közlemény szerint Ukrajna is bejelentette kilépését az egyezményből, miután mindkét fél alkalmazott ilyen eszközöket a frontvonalakon.
Saját fejlesztés és hazai gyártás
A finn hadsereg nem csupán vásárolni kívánja az eszközöket. A hazai védelmi iparral szoros együttműködésben tervezi az új generációs gyalogsági aknák kifejlesztését.
- 2026 eleje: Megkezdődnek a tárgyalások az ipari szereplőkkel és elindul a hivatásos állomány, a sorkatonák, valamint a tartalékosok elméleti és gyakorlati képzése.
- 2027: A tervek szerint ekkorra állnak rendelkezésre az első új gyártású aknák és a hozzájuk tartozó gyakorlóeszközök.
„Csak vészhelyzetben”
A finn védelmi erők hangsúlyozták, hogy az aknák beszerzése elrettentési célokat szolgál, és békeidőben nem tervezik azok telepítését.
„A célunk a védelmi képességeink megerősítése. Csak vészhelyzetben fogunk aknákat használni” – nyilatkozta Riku Mikkonen ezredes, a hadsereg parancsnokságának mérnöki felügyelője, aláhúzva, hogy az eszközök raktáron maradnak mindaddig, amíg az ország szuverenitása közvetlen veszélybe nem kerül.
Finnország ezzel a lépéssel egyértelmű jelzést küldött. A megváltozott európai biztonsági architektúrában a pragmatikus védelmi szempontok felülírják a korábbi leszerelési egyezményeket.
Fotó: Reuters