A hosszabb lélegzetvételű elemzésünkben végig tekinthetünk a kínai kormány jelenlegi gazdaság és társadalom politikáján. Közben pedig összegezzük az elmúlt időszak főbb eseményeit.

Az elmúlt hónapok attól voltak hangosak, hogy a kínai kormány éppen melyik szektor ellen folytat hadjáratot. A feltörekvő piacokhoz kapcsolódó rovatunkban, már július elején beszámoltunk az eset súlyosságáról. Akkor jellemzően a külföldi tőzsdéken (Hong Kong és USA) jegyzett, kínai központú óriás tech cégek voltak Hszi Csin-Ping kormányának célkeresztjében. Ezen folyamat idővel lassult, de itt nem állt meg. A következő célpont a magánoktatás szektora volt, ahol hasonló képlettel dolgozott a kínai vezetés: külföldi tőzsdéken (USA) jegyzett vállalatok, kínai központtal. Sajnálatos esetüket már több soron is megírtuk, legutóbb pedig épp a munkanélküliségi ráta szignifikáns növekedésének szemszögéből tettük mindezt. Most már számos szakértő úgy véli, hogy a kínai kormány valóságos hadjáratot folytat a piacgazdaság ellen, egy mélyreható forradalom keretein belül. 

A folyamat kezdete 

Minden az Alibaba alapítójával, Jack Ma tavaly októberi titokzatos eltűnésével kezdődött. A rejtélyes eset egészen három hónapig húzódott el, majd a dollár milliárdos üzletember január közepén hivatalosan is előkerült. Számos híresztelés értelmében, Jack Ma inaktivitása előjele volt annak, hogy mire készülhetett Hszi Csin-Ping pártfőtitkár-államfő. 

Jack Ma “elveszett és megtaláltatott”: az üzletember nem csak az Alibaba által, hanem az Ant Group miatt is kerülhetett a kínai kormányzat célkeresztjébe.

Ugyanis ezzel egyidejűleg, 2020 novemberében egy villámléptű jogalkotási folyamat vette kezdetét. Ennek részeként Jack Ma is érintett volt, de akkor még “csak” az Ant Group kezdeti nyilvános részvénykibocsátási folyamatát függesztették fel. Akkor egy egészen elképesztő méretű, 37 milliárd dolláros IPO hiúsult meg. Habár az alapító később előkerült, az Ant továbbra sem lépett tőzsdére, míg később az üzletember eltűnését egyértelműen összekötötték a vállalat szabályozásával. 

Célok és eszközök 

Mielőtt mélyebben felelevenítenénk az érintett szektorok és vállalatok helyzetét, érdemes lehet a kínai kormány motivációjáról is szót ejtenünk. Az elmúlt évtizedben egyértelműen a világgazdasági színvonalhoz történő felzárkózás volt a fő célkitűzés. Ilyen tekintetben óriási előre lépésnek bizonyult a technológiai vállalatok versenyképességének javítása. Ezzel egyidejűleg a kínai kommunista párt hangsúlya is eltolódott az emberközpontúság felől a tőkeközpontúság felé. Ennek számos aspektusát megismerhettük mind az urbanizáció, mind a nagytőke megjelenésének formájában. Az előretörés sikerességét mutatja az Alibaba, a Huawei, vagy később a Xiaomi esete is. 

A kínai kommunista párt hatalma, korábban a vidéki kisemberek érdekeinek kiszolgálásából nyerte legitimitását. Ezzel a hagyománnyal szakított a jelenlegi államfő a 2013-as hatalomátvételét követően. Most sokan úgy vélik, hogy a párt készen áll az eredeti szándékához, az emberközpontúsághoz való visszatérésre. Az állami médiában Hszi Csin-Ping határozott fellépését “mélyreható forradalomnak” titulálták, amelynek értelmében aki ellenáll, az büntetésre számíthat. 

Régóta széleskörben megfogalmazott kritika, hogy a kínai állam hibrid gazdasága instabil táptalajul szolgál a külföldi befektetőknek. A magasfokú állami beavatkozással egyidejűleg a kockázat is rendkívül magas. Így lehet, hogy az aggodalmak idővel jogossá váltak, majd a gyakorlat is bebizonyította a rendszer hátrányait. A mostani reform folyamatokat valószínűséggel felgyorsíthatta, hogy fontos kínai vállalatok (Huawei; TikTok) térnyerése esett kútba a Trump-adminisztráció idején. Mindezt fokozta a kereskedelmi háború is Washinton és Peking között, amely könnyen lehet, hogy ideológiai táptalajt is szolgáltatott a folyamathoz.

Technológiai vállalatok 

Természetesen az elmúlt félévben letisztázódott az is, hogy pontosan kiket érinthet a Kommunista Párt nyomulása. Azóta azt láthatjuk, hogy a hatóságok (jellemzően a Cyberspace Administration of China – CAC) különféle monopóliumellenes jogszabályokat vezettek be.  Ahogy ebből már sejthető, alapvetően az internetes világban jelenlévő vállalatokra, tech óriásokra szablyák ezen rendeleteket, amelyek témája jellemzően az adatvédelem megerősítése.

Hogy ezt megértsük, szükség van a platformgazdaság fogalmának a definiálására. Ezen rendszerben a gyártók és a szolgáltatók egy önálló, külön platformon kapcsolódnak egymáshoz; épülnek egymás köré. Jellemzően a digitális kereskedelemben elterjedt üzleti modell ez, amellyel a vállalatok sokkal több fogyasztóhoz képesek eljutni, mintha csak magukban forgalmaznák termékeiket. 

Az első monopóliumellenes vizsgálat után, áprilisban az Alibaba e-kereskedelmi óriást bírságolták meg, 2,8 milliárd (!) dolláros mértékben. Aztán jött júliusban a DiDi, amely épphogy tőzsdére lépett az USA-ban, egyből jöttek a szankciók Kínában. Többek között letiltották a taxiszolgáltató telefonos applikációját, így az új felhasználók regisztrációját is. A DiDi IPO-ja egyébként az elmúlt évek legnagyobb külföldi részvénykibocsátása volt az USA-ban, amelyet rossz szemmel nézett a kínai kormány. A folyamat úgy tűnt, hogy augusztus elején átmenetileg lassulni fog, amikor életbe lépett a legújabb adatvédelmi törvény.

Gyerekek az okai mindennek 

Nemrégiben Soros György közölt egy véleménycikket a Financial Times-ban arról, hogy Hszi Csin-Ping kénytelen volt szembesülni a gazdasági valósággal. Ennek egyik fókusza az ingatlanpiac, amelynek az esetleges megreformálásáról már az államfő hivatalba lépése óta szó van. Idén májusban vált azonban hivatalossá, hogy ingatlanadó reform léphet hamarosan életbe Kínában, amely az igazságosabb lakhatást kívánja elősegíteni. Ezzel pedig háttérbe szorulhatnak a spekulatív jellegű lakásfelvásárlások. Közben a legnagyobb kínai real estate vállalat, az Evergrande túlzottan eladósodott, amely könnyen összeomláshoz vezethet. A Kommunista Pártnak a magántulajdonhoz való viszonyáról most ne ejtsünk szót, de az tény, hogy a lakásvásárlások helyetti bérlések még az állami bankszektort is érzékenyen érinthetik.

A születési ráta Kínában, az 1950-es évek demográfiai robbanása óta. Az elmúlt évtizedben lassult a növekedés üteme, majd az elmúlt években már csökkenő tendencia figyelhető meg. Grafikon forrása: datacommons.org

Az ingatlanadó reform egyik indikátora a hivatalos adatoknál csekélyebb mértékű születésszám lehet. Ezen demográfiai adatok 70 éves mélypontjukon vannak, amelyeknek egyik indikátora valószínűleg a lakhatási probléma. Az urbanizáció révén egyre többen élnek, egyre kisebb területen (népsűrűség), amely jelentősen visszaveti a gyermekvállalási kedvet. Az ingatlanadó reformmal ez lehet, hogy részben megoldódik, de teljes választ nem ad a felmerülő problémára. 

A júliusi non-profittá alakítás hatása a magánoktatásban érdekelt vállalatok árfolyamaira. Kékkel a TAL, lilával a New Orientel, zölddel a Gaotu. www.investing.com

Közben a felnőttek nem csak a lakhatási körülményeiket mérlegelik gyermekeik jövőjével kapcsolatban. Az elmúlt időszak egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata a magánoktatás volt. Ezek jellemzően az állami oktatás melletti, kiegészítő, korrepetáló és továbbfejlesztő lehetőségeket kínálnak a gyermekek számára. Amerikai befektetők felismerték a piaci lehetőséget ezen szegmensben, így számos magánoktatásban érdekelt vállalat lépett tőzsdére a tengerentúlon. A kínai kormány július második felében úgy döntött, hogy ezen cégek nem lehetnek for-profit vállalatok. Ezáltal óriási eladási hullám sepert végig a new york-i piacon, illetve közel 250 ezer ember állása forog kockán

Állandósuló kiszámíthatatlanság 

Egyelőre úgy tűnik, hogy Hszi Csin-Ping ámokfutása még Kína gazdasági érdekeivel is ellentétes. Ez a magasfokú bezárkózás alapjaiban rengetheti meg az ország technológiai óriásvállalatait, hosszú távon is. Ami azonban a teljes világ szempontjából aggasztóbb, hogy ezt bizonyára a nyugati piacok is érezni fogják, és itt nem csak a rally-ba vásárló befektetőkről van szó. 

A kialakuló helyzet igazi kárvallottjai a nyugdíjalapokon és egyéb nyugdíj megtakarításokon keresztül vannak kitéve a kínai kormány szabályozásának. Az ezeket menedzselő alapkezelők úgy allokálják eszközeiket, hogy azok közvetlenül kapcsolódjanak saját teljesítményükhöz. Általánosságban ESG mutatók és szabványok alapján igyekeznek befektetni, amelyekhez az MSCI All Country World Index (ACWI) benchmark-ként szolgál. 

Tavaly november óta 40% feletti mínuszban az Alibaba (kékkel) és a Tencent (lilával) NYSE-n kibocsátott papírjai – www.investing.com

 Az MSCI ACWI ESG Leaders indexben, a 10 legnagyobb vállalat között ott van az Alibaba, illetve a Tencent is. A BlackRock ESG Aware feltörekvő piacokon kereskedett alapjának, több mint kétharmadát kínai vállalatok teszik ki. Ezen indexek a gyakorlatban több száz milliárd dollár értékben kényszerítettek amerikai befektetőkhöz kínai vállalati részvényeket, amelyek vállalatirányítása nem felel meg az ESG szabványoknak. Ezáltal óriási méretű, jellemzően amerikai nyugdíjalapok jövője lehet veszélynek kitéve. 

Kína összességében szakított az ideológia háttérbeszorításával, amely most hatványozottan térhet vissza a Mao Ce-tung féle (gazdaság)politikához. Tehát alapjaiban más idők jöhetnek, amelyről a befektetőknek még nincs tapasztalatuk: ez a mélyreható forradalom. 

Források:

https://www.ft.com/content/ecf7de34-e595-4814-9cbd-4a5119187330?fbclid=IwAR1GHFoRWnvh9N0yW6eI3VRm-2APWWyTWK0cZe5m52_7Drp8q9BbcLNRrgo

https://www.bloomberg.com/news/articles/2021-08-30/china-commentary-calls-xi-s-crackdown-a-profound-revolution?fbclid=IwAR1k0pAJBdlG9z_au24Ix38hp6ZhuFlZf6v6SFFz9JTCw0TrGWUvt_-ExRw

https://www.cnbc.com/2021/08/30/china-tech-crackdown-experts-warn-on-the-risks-ahead-for-stocks.html?fbclid=IwAR1aSrKy6-vGujHpp4X5vLdT0Db-PI5pBo1KovDSM3Kx1bHOnot5yvl_Ypk