A technikai elemzés alapjaival foglalkozó cikksorozatunk negyedik részéhez érkeztünk, melyben az indikátoroké lesz a főszerep.

Ezen cikksorozat a technikai elemzés alapjait megismerni vágyók számára lehet hasznos. A sorozat első részében a legkönnyebben azonosítható technikai szintekkel, mint például a támasz és ellenállás szintekkel foglalkoztunk. A sorozat második részében a japán gyertyák eredete, felépítése és a japán gyertya alakzatok kerültek fókuszba. A sorozat harmadik felvonásában a klasszikus árfolyamalakzatokkal ismerkedhettek meg a kedves olvasók. A negyedik, egyben utolsó részben a leggyakrabban használt indikátorok lesznek röviden bemutatva.

Ahogy a támasz, illetve ellenállás szintekhez hasonlóan az árfolyamalakzatok sem mutatják meg a jövőt, ugyanez elmondható az indikátorokra is. Ám használatukkal némileg nagyobb eséllyel találhatjuk el a kereskedés további irányát, érdemes a technikai elemzés más eszközeivel kombinálva használni őket. Az indikátorok használta egyszerű, az online világban mindössze néhány kattintással elérhető a kívánt indikátor. Az indikátorok általában egyértelmű vételi, illetve eladási szignálokat adnak, azonban erre sem szabad szentírásként tekinteni. Sok esetben adnak fals szignálokat. A vételi, illetve eladási szignálok mellett egyes indikátorok az uralkodó trend irányának meghatározásában segítenek, más indikátorok a piaci fordulókat igyekeznek előre jelezni. Nagyon fontos kihangsúlyozni azonban, hogy fenntartásokkal kell kezelni az indikátorok jelzéseit.

Általánosságban itt is igaz, hogy minél magasabb időperiódusú grafikonon használjuk az adott indikátort, annál nagyobb jelentőséget érdemes szentelni neki.

Az alábbiakban három olyan népszerű indikátor kerül röviden bemutatásra, amelyek rendszeresen szerepelnek oldalunk elemzéseiben, cikkeiben.

RSI (Relative Strength Index): Az egyik, ha nem a legnépszerűbb momentumindikátor az RSI, azaz a Relative Strength Index. Az indikátor célja a piac lendületének mérése, a túladott és a túlvett zónák azonosítása, illetve ezek által a trendforduló előrejelzése. Az RSI indikátor 0-100 közötti értéket vehet fel, alapbeállítás szerint 14 gyertyával kalkulál, ilyenkor a 30 alatti, illetve a 70 fölötti zónáknak van jelentősége. 30-as szint alatt az adott instrumentum túladott, vételi jelzést ad, ha alulról áttöri a 30-as szintet és a túladott zónából visszatért az indikátor vonala. A 70-es szint fölött arról beszélhetünk, hogy túlvett az adott papír. Ebben az esetben eladási jelzést ad az indikátor abba az esetben, ha a túlvett zónából újra a 70-es szint alá kerül az RSI. Az indikátor használata közben gyakori, hogy hosszú ideig ugyanazon a zónán belül marad, legtöbbször a középső tartományban. Vételi, illetve eladási jelzéseket viszonylag ritkábban ad.

A Tesla esetében 840 dollár környéki szinten adott eladási szignált az RSI, míg 590 dollár környéki szinten vételi jelzést. Ebben az esetben utólag belátva egyik szignál sem bizonyult falsnak.

MACD (moving avarage convergence divergence): Az MACD is egy viszonylag egyszerű indikátor, elsősorban a trendmeghatározásban lehet segítségünkre. Alapértelmezett beállítások mellett az MACD a 12 és 26 periódusból álló exponenciális mozgóátlagokat használja. A 12 periódusú exponenciális mozgóátlagot szokás fast, azaz gyors vagy gyorsabb mozgóátlagnak is hívni, értelemszerűen a 26 periódusú a slow, azaz lassú, lassabb nevet viseli. Az indikátor jelzései a következőek: a lassú mozgóátlag alulról keresztezi a gyorsat, emelkedő trend jele, akár vételi szignálként is lehet rá tekinteni. Amikor a lassú mozgóátlag felülről keresztezi a gyorsat, csökkenő trend jele, potenciális eladási szignál.

A Tesla esetében az RSI-vel nagyjából összhangban, azonban időben később jelzett az MACD.

Bollinger-szalag: Cikkeinkben szereplő grafikonokon előszeretettel alkalmazott indikátor. Az indikátor az adott instrumentum volatilitását hivatott mérni. Az indikátor három szalagból áll, a középső általában piros színnel jelölt vonal alapbeállítás szerint egy 20 periódusú mozgóátlag. Az alsó, illetve felső szalag az árfolyam szórását jelzi. A Bollinger-szalag támaszként és ellenállásként is jól funkcionál, leggyakrabban ebben a szerepkörben használjuk.

Az imént leegyszerűsítve bemutatott indikátorok az általunk leggyakrabban használtak, ezeken kívül még rengeteg további indikátor létezik. A technikai elemzés tárháza sokszínű, alkotóelemeiből tetszés szerint válogathat mindenki.