A technikai elemzés alapjaival foglalkozó cikksorozatunk első részében a legkönnyebben azonosítható technikai szintekkel, mint például a támasz és ellenállás szintekkel ismerkedünk meg.

Ha szeretnénk a nyerési esélyeinket növelni a tőzsdén, érdemes lehet valamilyen elemzést végezni azelőtt, hogy megvásárolnánk egy-egy tőzsdei instrumentumot. Elemzés tekintetében általánosságban két megközelítésmódról beszélhetünk: A talán némileg népszerűbb módszer a technikai elemzés, amely az árfolyam görbék tanulmányozásáról és elemzéséről szól. Az ezzel párhuzamosan létező másik szemléletmód a fundamentális elemzés, melynek keretében (leegyszerűsítve) a vállalat valós értékét igyekszünk meghatározni. A technikai elemző munkáját a támasz és ellenállás szintek mellett a technikai indikátorok és a különféle alakzatok is segítik. Ezekkel cikksorozatunk későbbi részeiben ismerkedünk meg. A fundamentális megközelítésben a kvalitatív és kvantitatív jellegű fundamentális tényezőket vesszük figyelembe. A kvantitatív tényezők számszerűsíthetőek, mérhetőek, míg a kvalitatív jellegű tényezők nehezen fejezhetők ki számokban. Fontos kiemelni, hogy mind a fundamentális, mind a technikai elemzésmóddal sikeresek lehetünk, nem dönthető el egyértelműen, hogy az egyik mód jobb, hatékonyabb lenne, mint a másik megközelítés. Mindenkinek magának kell kitapasztalnia, hogy melyik megközelítésmód kényelmesebb, érthetőbb számára. Természetesen ötvözni is lehet a kettőt.

Ezen cikksorozat a technikai elemzés alapjait megismerni vágyók számára lehet hasznos.

Tőzsdei pályafutásuk alkonyán sokan érezhetik úgy, hogy hiába nézik az árfolyam görbét, nem tudnak rajta azonosítani semmit sem. A cikksorozat ebben igyekszik segítséget nyújtani, első része a legkönnyebben azonosítható technikai szinteket mutatja be, ezek pedig nem mások, mint a csúcsok, mélypontok, támasz és ellenállás szintek.

Csúcsok, mélypontok: Nem szorul bővebb magyarázatra, a grafikon legmagasabb, illetve legalacsonyabb pontjai, ahol megváltoztak az erőviszonyok, emelkedésből csökkenés lett s fordítva. Általában támasz és ellenállás szintek is kapcsolódnak ezekhez a pontokhoz.

Támasz és ellenállás szintek: A támasz és ellenállás szintek olyan zónákat jelentenek az árfolyam görbén, ahol a múltban megváltoztak az erőviszonyok és megfordult az uralkodó trendiránya. A támasz szint alatt olyan zónát értünk, amely a múltban már egyszer vagy akár több alkalommal is a csökkenő hullám végét jelentette, azaz támaszt nyújtott az árfolyamnak és az újra emelkedésnek indult. Az ellenállás szintek a támasz szintekhez hasonlóan olyan tartományok, amelyekben a múltban az emelkedő hullám kifulladása és az árfolyam lefordulása történt. A támasz és ellenállás szinteket a charton vonalakkal szokás jelölni, a vonalakat tetszés szerint a japán gyertya kanócához, illetve testéhez is lehet húzni. Ahogy korábban is említettem a támasz és ellenállás szintekre nem egy vonalként, hanem sávként, zónaként érdemes tekinteni. Előfordulhat, hogy némileg a technikai szint alatt vagy fölött fordul az árfolyam, illetve az sem kizárt, hogy a szinttől jóval távolabb történik mindez.

Könnyen azonosítható támasz és ellenállás szint. Jól látható, hogy a támasz szintről már háromszor fordult vissza az árfolyam.

Miért érdemes a technikai szintek környékén pozíciót felvenni?

A technikai szintek nem jelzik előre a jövőt, csupán a nyerési valószínűségeinket növelik. A könnyen azonosítható technikai szinteknél általában sokan vesznek fel pozíciókat, így némileg nagyobb eséllyel mozdul el az árfolyam a múltban látott irányba. A technikai szintek egyik nagy előnye, hogy áttörésük után továbbra is használhatóak maradnak. Egy ellenállás szint felfelé történő áttörését követően a szint támaszként fog funkcionálni, míg ha egy támasz szint elesik, a későbbiek során ellenállás szintként tekintünk rá. A technikai szintek áttörése vagy letörése az uralkodó trendirányt jelzi számunkra, ha az árfolyam áttör egy ellenállás szintet, az a bikák erejéről tanúskodik és valamivel nagyobb valószínűséggel számíthatunk arra, hogy (rövidtávon legalábbis) az árfolyam tovább emelkedik. Ha az árfolyam letör egy támasz szintet, akkor az adott zónában több az eladó, mint a vevő és rövidtávon nagyobb valószínűséggel láthatunk további árfolyam csökkenést. A támasz, ellenállás szintek másik nagy előnye, hogy bármilyen időperióduson, bármilyen tőzsdei instrumentumnál használhatóak.

Szerepet váltó technikai szint.

Általában az árfolyam nem tudja elsőre áttörni az adott technikai szinteket. Minél többször kísérli meg áttörni, annál nagyobb valószínűséggel fog megtörténni. Ha minden egyes lokális csúcshoz, illetve mélyponthoz vonalat húznánk, semmit nem látnánk a grafikonon. Éppen ezért a fontos támasz és ellenállás szinteket érdemes figyelni. Ez a legegyszerűbben úgy vitelezhető ki, hogy a legutolsó emelkedő, illetve csökkenő hullám szintjeit vizsgáljuk. Némileg jobb megoldás lehet, hogy nagyobb időperiódusra állítjuk a grafikonunkat és több hetes, akár éves árfolyam mozgásokat vizsgálunk. Azon sávok, amik hosszabb időtávon fontos támasz, illetve ellenállás szintként funkcionáltak, szinte biztos, hogy rövidebb távon is meghatározóak.

A támasz, illetve ellenállás szintek nem mutatják meg a jövőt, de használatukkal némileg nagyobb eséllyel találhatjuk el a kereskedés további irányát. A technikai elemzés tárháza sokszínű, további fontos alkotóelemeiről a cikksorozat további részeiben foglalkozunk.