A technikai elemzés alapjaival foglalkozó cikksorozatunk harmadik részében a klasszikus árfolyamalakzatokkal ismerkedünk meg.

Ezen cikksorozat a technikai elemzés alapjait megismerni vágyók számára lehet hasznos. A sorozat első részében a legkönnyebben azonosítható technikai szintekkel, mint például a támasz és ellenállás szintekkel foglalkoztunk. A sorozat második részében a japán gyertyák eredete, felépítése és a japán gyertya alakzatok kerültek fókuszba. A sorozat harmadik cikkében a klasszikus árfolyamalakzatoké lesz a főszerep.

A különféle árfolyamalakzatok gyakorlatilag a cikksorozat első részében megismert technikai szintek különféle kombinációiból jönnek létre. Nagy szerepe van a csúcsoknak, aljaknak és a támasz, illetve ellenállás szinteknek, ezen összetevőkből állnak elő az árfolyamalakzatok.

A támasz, illetve ellenállás szintekhez hasonlóan az árfolyamalakzatok sem mutatják meg a jövőt, de használatukkal némileg nagyobb eséllyel találhatjuk el a kereskedés további irányát. Az alakzatok között a japán gyertya alakzatokhoz hasonlóan trendváltó (reversal patterns) és trend folytatásra (continuation patterns) utaló formációk is azonosíthatóak. Emellett nem ritka az úgy nevezett bilateral, „kétoldali” alakzat, amelyekből mindkét irányba kitörhet az árfolyam, így egészen a kitörésig várni kell, hogy megtudjuk végül melyik irányba lép ki.

Általánosságban itt is igaz, hogy minél magasabb időperiódusú grafikonon alakul ki az alakzat, annál nagyobb jelentőséget érdemes szentelni neki. Értelemszerűen a több hét, akár hónap alatt kialakuló alakzatból való kitörés nagyobb jelentőségű, mint az órás vagy 15 perces charton azonosított formációból történő.

Trendváltó árfolyamalakzatok:

Dupla csúcs (double top) és dupla alj (double bottom): A dupla csúcs és a dupla alj talán a legkönnyebben azonosítható árfolyamalakzat. Dupla csúcs esetén a támasz szint második visszatesztelése utáni letörés jelzi a short pozíció beszállási pontját, az elsődleges célárat az alakzat magassága adja. A dupla alj hasonlóan működik, ebben az esetben viszont long pozíció felvételére ad szignált az ellenállás szint második érintését követő kitörés.

Fej-váll alakzat (head and shoulders) és inverz fej-váll alakzat: Népszerű, egyben megbízható formáció. A fej-váll alakzat emelkedő trendben megjelenve alapesetben potenciális trendfordulóra utal, a technikai szint letörése short pozíció felvételére ad jelzést. Az inverz fej-váll alakzat ugyanennek a fordítottja, a csökkenő trendben megjelenve az esés végét jelezheti, a kitörés long pozíció felvételét jelzi. Az elsődleges célárat mindkét esetben az alakzat magassága adja. Általánosságban inkább trendfordító alakzat, de előfordulhatnak olyan esetek is, hogy trendfolytató szerepet tölt be.

Bilateral alakzatok:

Emelkedő és csökkenő csatorna (wedge): A csatorna alakzat mindössze kettő emelkedő vagy csökkenő trendvonalból áll. Az árfolyam a csatorna felső, emelkedő trendben ellenállásként funkcionáló és alsó, támaszként funkcionáló trendvonala között mozog egészen addig amíg valamelyik irányba ki nem lép az alakzatból. Csökkenő trend esetében a csatorna felső trendvonala támaszként, alsó trendvonala ellenállásként funkcionál. Az alakzatból tényleg bármelyik irányba ki tud törni az árfolyam, azonban az emelkedő trendben megjelenő emelkedő csatorna és a csökkenő trendben megjelenő csökkenő csatorna inkább trendfordulós jelzést ad, míg az emelkedő trendben megjelenő csökkenő csatorna és az eső trendben megjelenő emelkedő csatorna megjelenését követően többször a trendfolytatását figyelhetjük meg.

Háromszög (triangle): A háromszög alakzatnak alapvetően három formája létezik, emelkedő háromszög, csökkenő háromszög és szimmetrikus háromszög. A háromszögek gyakran előfordulnak a grafikonon, népszerű formáció. A háromszögekből is bármelyik irányba kitörhet az árfolyam, de némileg nagyobb eséllyel lép ki az árfolyam az uralkodó, rövidtávú trend irányába. Tehát emelkedő háromszög esetén valamivel nagyobb eséllyel felfelé, csökkenő háromszögnél némileg nagyobb valószínűséggel lefelé lép ki az árfolyam. A vételi jelzést a ki, illetve letörés adja, elsődleges célárként itt is használható az alakzat magassága. A háromszög egyik speciális formációja a csökkenő és az emelkedő ék alakzat. Ebben az esetben mindkét trendvonal azonos irányba mutat. A háromszög ellentétje a szélesedő alakzat, amikor a két trendvonal egyre távolabb kerül egymástól és az árfolyam egyre szélesebb sávban mozog.

Trendfolytató árfolyamalakzatok:

Füles csésze (cup and handle) és inverz füles csésze: Viszonylag ritka, ám könnyen azonosítható, jól használható alakzat. Kialakulási ideje több napot vesz igénybe, a füles csésze alakzat esetében a felfelé történő kitörésnek van jelentősége, inverz verziója esetében a lefelé történőnek, így az alakzat ideális esetben trendfolytatónak mondható.

Az imént leegyszerűsítve bemutatott árfolyamalakzatok a leggyakrabban használt formációk, ezeken kívül még rengeteg további alakzat létezik. A technikai elemzés tárháza sokszínű, további fontos alkotóelemeiről a cikksorozat következő részeiben foglalkozunk.