A technikai elemzés alapjaival foglalkozó cikksorozatunk második részében a japán gyertyák eredetével, felépítésével és a japán gyertya alakzatokkal ismerkedünk meg.

Ezen cikksorozat a technikai elemzés alapjait megismerni vágyók számára lehet hasznos. A sorozat első részében a legkönnyebben azonosítható technikai szintekkel, mint például a támasz és ellenállás szintekkel foglalkoztunk. A sorozat második részében a japán gyertyák lesznek fókuszban. A japán gyertya grafikon minden bizonnyal a legnépszerűbb grafikonábrázolási mód így már tőzsdei pályafutásunk elején érdemes megismerkedni vele.

A japán gyertya formációk eredete Munehisa Homma nevéhez köthetőek. Homma 1724 és 1803 között élt és a japán Sakata városából származó rizskereskedő volt. A napjainkban is használt japán gyertya alakzatok azonban vélhetően csak Homma halála után, az 1800-1810-es évek környékén terjedtek el.

A modern japán gyertya grafikonok és formációk elterjedése Steve Nison nevéhez köthető, globális megjelenésük az 1990-es évek első felére tehető.

A japán gyertya grafikonok használatával sokkal több információ olvasható le a chartról, mint a vonal vagy rács grafikonok használatakor. A gyertya formációkat érdemes technikai szintekkel és indikátorokkal kombinálva figyelembe venni.

Hogyan épül fel egy japán gyertya?

Alapvetően egy-egy japán gyertya három részből tevődik össze: alsó kanóc, gyertyatest, felső kanóc. Emelkedő (általában zöld színnel jelölt) gyertyánál a felső kanóc a nap legmagasabb árfolyamát jelzi, a gyertyatest legfelső része a nap záróárát, a gyertyatest legalsó része a nap nyitóárát mutatja, míg az alsó kanóc alja a nap legalacsonyabb pontját jelzi. Csökkenő (általában piros színnel jelölt) gyertyánál a kanócok jelentése ugyanilyen módon értelmezendő, azonban a gyertyatestének felső része a nyitóárat, alsó része pedig a záró árat jelzi.

A japán gyertya felépítése – saját szerkesztésű ábra

A gyakorlatban az ilyen szép, szabályos gyertya viszonylag ritkán fordul elő. Általában különböző hosszúságú a gyertyák kanóca és teste is. Mindez nem véletlen, a hosszú testnek és a hosszú kanócnak is jelentősége van. A nagy testű gyertyák hirtelen megnövekedett erőfölényt jeleznek, oldalazó mozgást követően a kitörés sok esetben egy-egy hosszú testű gyertya formájában történik, amiből következtethetünk az elkövetkező időszakok (rövid távon) uralkodó trendjének irányára. A hosszú alsó kanóc a vevők erejét jelezi, az eladók ugyan lentebb kényszerítették az árfolyamot, de a bikák megjelenését követően hamarosan ledolgozta az árfolyam mindezt. A hosszú felső kanóc pont fordítva működik, az árfolyam emelkedésnek indult, majd az eladók hamarosan letörték a mozgást és visszahúzódott az árfolyam. A kis testű és kis kanócú gyertyák az iránykeresést jelzik, nem tudott elmozdulni az árfolyam egyik irányba sem.

A japán gyertya alakzatok között mind trendváltó, mind trend folytatásra utaló formációk is azonosíthatóak. Rengeteg formáció létezik, az alábbiakban néhány népszerű, relatíve gyakran előforduló alakzat kerül bemutatásra.

A legismertebb és talán a legkönnyebben azonosítható trendváltó formáció a doji. A doji megjelenése emelkedő piacon az emelkedő hullám végét jelezheti, míg eső piacon a csökkenő trend közelgő végét jelezheti. Fontos, hogy minden egyes esetben megerősítéshez kell kötni a doji jelzéseit, önmagában ez alapján kereskedni veszélyes.

A doji fajtái- saját szerkesztésű ábra

Szintén nagy népszerűségnek örvendő trendváltó japán gyertya alakzat a kalapács. A kalapács arról ismerhető fel egyszerűen, hogy egyáltalán nincs, vagy nagyon kicsi a felső kanóca, alsó kanóca legalább kétszer akkora, mint a gyertya teste. Az emelkedő trendben megjelenő kalapács alakzat az akasztott ember nevet kapta. A fordított kalapács nem meglepő módon a kalapács alakzat fordított verziója, alsó kanóca nincs vagy minimális, felső kanóca hosszú. Az emelkedő trendben megjelenő fordított kalapácsot a hullócsillag névvel illették. A csökkenő trendben megjelenő kalapács és fordított kalapács alakzat a csökkenő trend kifulladását jelezheti, az emelkedő trendben megjelenő akasztott ember és hullócsillag alakzat az emelkedés végére utalhat.

A kalapács formáció különböző megjelenései – saját szerkesztésű ábra

Szintén trendváltó alakzat az átölelő alakzat. Ez az alakzat két gyertyából áll, megbízható alakzatnak mondható. A lényege, hogy a két ellentétes színű gyertyából álló páros második tagja teste mindkét irányban magasabb, mint az első tagé. A fordított sorrendben elhelyezkedő átölelő alakzat a harami nevet viseli, ebben az esetben az első tagnak kell nagyobbnak lennie az azt követő gyertya testénél.

Az átölelő alakzat – saját szerkesztésű ábra

Végül következzék egy trend folytatást jelző, népszerű japán gyertya alakzat, a marubozu. A marubozu könnyedén azonosítható, hosszú testtel rendelkezik és nincsen sem felső, sem alsó kanóca. A formáció azt jelzi, hogy egészen a nyitás óta, az egész nap során az adott irány volt a meghatározó. Emelkedő piacon megjelenve az emelkedés folytatódására következtethetünk, medve piacon a medvék további erőfölényére utalhat.

A népszerű trend folytatást jelző japán gyertya alakzat, a marubozu – saját szerkesztésű ábra

A japán gyertya alakzatok általában a rövidebb távú trendek azonosításában hasznosak. Számtalan további japán gyertya alakzat létezik még, azonban a legnépszerűbbek és a legfontosabbak véleményem szerint a fent bemutatottak. A technikai elemzés tárháza sokszínű, további fontos alkotóelemeiről a cikksorozat további részeiben foglalkozunk.