Ezen múlt, mi vár a forintra-az MNB tegnapi döntéséről

Tegnap tartotta kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfontosabb döntéshozó testülete, a Monetáris Tanács. Régóta várták már a befektetők, és talán különböző okok miatt a közvetlen érintettséggel nem rendelkezők is a jegybank válaszát az elszaladó inflációra. Ez a válasz júniusban részben, tegnap pedig teljes egészében. Értékeljük az újabb szigorítást, és persze a magyar fizetőeszköz árfolyamára gyakorolt lehetséges hatásokat!

Kamatemelés, és ami mögötte van

A szélesebb közönség számára is köztudott már, hogy a jegybank az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedő infláció miatt határozta el magát a szigorításra. Az emelkedő kamatszinttel ugyanis csökken a kereslet, a fogyasztás, kevésbé lesznek vonzóak a hitelek és így a beruházások, ám jobban megéri majd megtakarítani. A kamatemelés tehát természetes makrogazdasági folyamatok révén fogja vissza az inflációt, ám ezzel együtt kényszerűen a gazdaságot is hűti. A számszerű okok a monetáris fellépésre igen egyértelműek: júniusban már 5,3 %-os árszínvonal emelkedést mért a KSH, ez jócskán eltávolodott a jegybank által preferált 3 %-os célszinttől.

Júniusban történt a szigorítás első lépése, de akkor a határozott fellépésen kívül sok konkrétumot nem tudhattunk meg. Kivezették viszont akkor a nagy sikerű Növekedési Hitelprogramot. Azóta azonban megtudtunk néhány irányadó információt: Virág Barnabás, az MNB alelnöke már előre jelezte, hogy a júliusi kamatdöntés mértéke irányadó lesz az egész szigorítási ciklusra nézve. Tegnap óta tudjuk, hogy ez a mérték 30 bázispont, amivel jelenleg 1,2 %-ra nőtt a jegybanki alapkamat Magyarországon. Másik két lépést is tett a jegybank a szigorítás felé. Egyrészt a kamatfolyosót is 30 bázisponttal emelte a Monetáris Tanács, másrészt megszüntették a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz alkalmazását. Folytatódik viszont az állampapírok vásárlása az MNB közleménye szerint.

Mire lehet ez elég?

A nagy kérdés persze az, hogy sikerül-e elérnie az MNB-nek a célját. A cél, hogy 3 % köré essen az infláció, és mindaddig emelik a kamatokat, amíg ez megtörténik. Már azt is tudjuk, hogy havonta valószínűleg 30 bázisponttal fog emelkedni az irányadó ráta. Hogy ez mennyire lesz elég, az kérdés, de a jegybank mindenesetre jövő év közepére már lehetségesnek tartja a 3 %-os inflációt.

Nem mindegy azonban, hogy pontosan mennyi idő alatt és milyen áron sikerül ezt elérni. Ha a kamatemelés egész 2021-ben kitart ilyen ütemben, akkor év végére 2,7 %-os alapkamattal számolhatunk, ami már szabad szemmel jól látható változás a szigorítás előtti 0,6 %-os (vagy az egyhetes betétet nézve 0,75 %-os) szinthez képest. Ezzel már jelentős mértékben vissza lehet fogni a gazdaságot, de ez is a jegybank egyik célja; a továbbra is nagyon ösztönző fiskális politika mellett ezzel várhatóan nem is lesz probléma. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy közben az eurózónában és az USA-ban a mostani állás szerint még akkor is 0 % körül fognak ingadozik a kamatok.

Az építőanyagok brutális drágulása is a gazdaság túlfűtöttségét jelzi

Lakossági oldalról a hiteltörlesztőknek probléma, a megtakarítóknak áldás lehet a kamatemelés. Főleg az előbbiek számára lehet változás, hiszen az ő törlesztőik (persze konstrukciótól függően) nőhetnek, míg a megtakarítók számára továbbra sem lesz érdemes a bankbetéteket választaniuk az állampapírok helyett, hiába nő kicsit azok hozama.

Ez várhat a forintra

A forint árfolyama tegnap lendületes erősödésbe kezdett a kamatemelésre. Ennek ellenére még mindig néhány százalékra van történelmi mélypontjaitól a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Sokszor olvashatjuk azt a szigorítás kezdete óta éppen emiatt, hogy lényegében nem is ért semmit a forint erősödése szempontjából a kamatemelés. Érdemes azonban végig gondolni, hogy valószínűleg a mostani kamatemelések nélkül már messze járna jelenlegi szintjeitől a forint; a további gyengülés megakadályozása is egy monetáris politikai hatás jelenleg.

A forint elkövetkezendő napokban és hetekben látott mozgása irányadó lehet. Most ugyanis már egyértelmű, hogy milyen mértékben emelkedik majd az alapkamat, és részben az is, hogy várhatóan mennyi ideig történik ez. A bizonytalansági faktor tehát a tegnapi nappal jelentősen csökkent, ami jót tehet a befektetői bizalomnak a magyar fizetőeszköz felé. Vannak azonban egyéb hatások is (nemzetközi hangulat, EU-s pénzekkel kapcsolatos magyar viták), amelyek még befolyásolhatják az árfolyamot.

Esés esetén a 360 forintos szintet érdemes figyelni, felette már jelentős romlanak a forint kilátásai. A 350 forintos szint alá történő erősödés esetén azonban további felértékelődésre nyílhat tér. Akár gyengülés, akár erősödés következik, érdemes megjegyezni, hogy abban már benne lesz a monetáris szigorítás hatása.