A NASA űrszondát indított a Jupiter Europa nevű holdjára, hogy megtudja, lakható-e ez a jéggel
borított világ, amelyről úgy vélik, hogy hatalmas föld alatti óceánnak ad otthont.

Az amerikai űrkutatási hivatal napenergiával működő Europa Clipper robotrepülőgépét a
SpaceX Falcon Heavy rakétájával indították a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpontból. A
mintegy 5 és fél évig tartó, 2,9 milliárd km hosszú út után az Europa Clipper 2030-ban áll
majd pályára a Jupiter körül.

Vízzel teli óceán

A tudósokat különösen érdekli a sós, folyékony vízzel teli óceán, amely a korábbi
megfigyelések szerint az Europa jeges burka alatt található.

„Nagyon erős bizonyítékok vannak arra, hogy az élet összetevői léteznek az Európán. De oda
kell mennünk, hogy kiderítsük” – mondta Bonnie Buratti, a NASA Jet Propulsion Laboratory
bolygókutatója.

Az Europa Clipper a NASA eddigi legnagyobb űrszondája, amelyet bolygókutató misszióhoz
épített: körülbelül 30,5 méter hosszú, 17,6 méter széles és körülbelül 6000 kilogramm súlyú. 
Az űrszonda a tervek szerint elrepül a Mars mellett, majd vissza a Föld mellett, és a két
bolygó gravitációját kihasználva csúzliként növeli lendületét. Három fő tudományos
célkitűzése van: az Europa külső jégrétegének vastagságának és az alatta lévő felszínnel való
kölcsönhatásának felmérése, a hold összetételének meghatározása, valamint a geológiai
jellemzőinek meghatározása.

Óceáni világ

Ez a hold „óceáni világnak” számít. Bár az Europa átmérője csak egynegyede a Földének, a
felszín alatti óceánja kétszer annyi vizet tartalmazhat, mint a Föld óceánjai.

„Óceánvilágként az Europa rendkívül figyelemre méltó. Ez a küldetés segít majd megérteni
Naprendszerünk egy összetett részét” – mondta Gina DiBraccio, a NASA bolygótudományi
részlegének megbízott igazgatója.

„A Clipper lesz az első olyan mélyreható küldetés, amely lehetővé teszi számunkra, hogy
jellemezzük a lakhatóságot egy olyan világegyetemben, amely a leggyakoribb lakott
világtípus lehet” – mondta DiBraccio.

Az ellenséges és fagyos felszín ellenére a tudósok úgy vélik, hogy az Europa alkalmas lehet
az élet táplálására. Buratti megjegyezte, hogy az élet kialakulásának három fő feltétele van:
folyékony víz, bizonyos kémiai anyagok és egy energiaforrás.

Az Europa a Földhöz képest csak mintegy 4%-át kapja a napsugárzásnak. Buratti azonban
megjegyezte, hogy az Europa meghajlik, ahogy pályája egyre közelebb és távolabb kerül a
Jupitertől, köszönhetően a hatalmas bolygó erős gravitációs vonzásának – ez a folyamat hőt
termel a holdon – ismertette a Reuters hírügynökség.

„Ez a mi energiaforrásunk” – mondta Buratti.

Az Europa óceánjának alján, ahol a víz találkozik a sziklás köpennyel, termikus nyílások
lehetnek, ahol a hő kémiai energiát szabadít fel.

„Ezek hasonlóak lehetnek a Föld mély óceánjaiban lévő termikus nyílásokhoz, ahol
kezdetleges élet létezik, és ahol az élet a Földön kialakulhatott” – mondta Buratti.

„Lesz ott valami – az ismeretlen -, ami olyan csodálatos lesz, hogy azt most még elképzelni
sem tudjuk” – mondta Buratti. „Ez az, ami a legjobban izgat”.