Már több, mint négy éve annak, hogy forgalomba hozták a Magyar Állampapír Pluszt (MÁP+). 2019 nyarán egymás után vándoroltak a lakossági százmilliárdok az akkor szuperállampapírnak nevezett kötvénybe, a lakossági befektetők hamar kedvencet csináltak az új állampapírból. A felpörgő infláció azonban szinte nyom nélkül eltüntette a keresletet a MÁP+ iránt.

Nagy kedvenc volt az új állampapír

A MÁP+ a kamatozást illetően 4 évvel ezelőtt is a mostani feltételekkel indult. A szuperállampapír az első félévben 3,5 %-os, a második félévben 4 %-os, majd pedig évente mindig fél százalékkal magasabb éves kamatot fizetett. Ráadásul a visszaváltás is rugalmas volt, kezdetben a kamatforduló környékén visszaváltási díj nélkül, majd pedig 25 ezrelékes költség mellett adhattuk el a MÁP+-t. Ekkor került bevezetésre a kamatadó mentesség is, ami még inkább a lakossági állampapírok felé terelhette a háztartásokat.

A MÁP+ fénykorában 6000 milliárd forintot megközelítő állománnyal bírt, ez azonban az infláció emelkedésével rohamosan csökkenni kezdett. Ennek oka éppen a fix kamatozás. A lakossági kedvenc helyét tőle átvevő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) például követi az infláció emelkedését, az éves átlagos infláció felett fizet reálkamatot. Egy hasonlóan magas infláció által jellemzett gazdasági környezetben pedig ez egyértelműen szimpatikusabb választás lehet. Jelenleg is nagyjából 3-szorosát fizeti ki kamatként a PMÁP, mint a korábbi szuperállampapír futamidő alatti átlagos éves kamatszintje.

Nem véletlen tehát a lakosság elpártolása, ami a heti értékesítési adatokból is látszik. Az elhanyagolható értékesítés és a visszaváltások összességében tovább csökkentik a MÁP+ állományát, június végén alig 1085 milliárdot tartott a korábbi sztárpapírban a lakosság. A tendenciák alapján kicsi rá az esély, hogy a csökkenés megfordulna – egy visszaeső kamatkörnyezetben persze újra megtalálhatják majd maguknak a MÁP+-t is a hazai megtakarítók.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!