A testület csütörtökön 0,5 százalékról 0,75 százalékra emelte az alapkamatot azzal az indokkal, hogy korlátozni akarja a gazdaság koronavírus-válság utáni élénkülése következtében beindult inflációnövekedést. Augusztusban a csehországi infláció meghaladta a 4 százalékot. „A Cseh Nemzeti Bank döntését negatívan értékelem, mert úgy vélem, hogy ártani fog gazdaságunknak” – jelentette ki a cseh kormányfő a Lidové Noviny című prágai lapban pénteken megjelent reagálásában.

Babis szerint a jegybank ezen a téren tévedett a koronvírus-járvány kezdetén hozott döntésével (növelte az alapkamatot), és téved most is. Andrej Babis úgy véli: azt az áremelkedési hullámot, amely a világpiacról áramlik be Csehországba, a jegybanki döntés nem fogja enyhíteni. Anna Schillerová pénzügyminiszter a csehországi infláció gyökereit a nyersanyagok, az áru- és munkaerőhiányban látja. Az alapkamat emelése szerinte sem megoldás. „Jelenleg nincs szükségünk a gazdaság fékezésére az iskolai tanykönyvek szerint” – írta Alena Schillerová a Twitter közösségi portálon.

Rámutatott: a jegybank intézkedései a globális trendeken nem változtatnak, de negatív hatással lesznek a cseh lakosság pénztárcáira. A másik oldalon a cseh ellenzéki politikusok felsorakoztak a jegybank döntése mögé. Egybehangzóan azt állítják, hogy a jegybank döntése bizonyítéka az intézmény függetlenségének, ami szerintük rendkívül fontos dolog. A Právo című lapban pénteken megjelent elemzés szerint az Európai Unióban a csehországinál most már csak a horvát és a magyar jegybanki alapkamat magasabb – adta hírül a távirati iroda.