Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) közzétett végleges adatai szerint éves összehasonlításban 1,9
százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában. Májusban 2 százalékot, áprilisban 1,6 százalékot, márciusban 1,3 százalékot, januárban és februárban pedig egyaránt 0,9 százalékot mértek.

Júniusban is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal. Az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek 0,5 százalékkal, a szolgáltatások pedig 0,7 százalékkal drágultak.

Az energiaárakat nem számolva 0,8 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 0,9 százalékos volt. Mindkét érték 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál – ismertette a távirati iroda.

Havi összevetésben 0,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben júniusban. Az energiaárakat nem számolva 0,1 százalékos volt a növekedés, a maginfláció pedig 0,3 százalékos.

Az Európai Unióban az éves inflációs ütem 2,3 százalékról 2,2 százalékra lassult júniusban. Havi összevetésben 0,3 százalékról 0,2 százalékra mérséklődött az ütem.

Éves összevetésben Magyarországon (5,3 százalék), Lengyelországban (4,1 százalék) és Észtországban (3,7 százalék)
emelkedtek a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak. Csökkenést csak Portugáliában mértek, 0,6 százalékosat.

Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. A kormányzótanács a múlt héten elfogadott új monetáris stratégiában 2 százalékra módosította a hivatalos inflációs célt az eddigi, „2 százalék alatti, ám ahhoz közeli értéken maradó” értékről. A célt szimmetrikussá tették, ami a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az EKB egy időre eltűri a nagyobb inflációt a korábbi alacsonyabb szintek ellensúlyozására.

Christine Lagarde, az EKB elnöke a múlt héten jelezte, hogy várakozásaik szerint középtávon az infláció a célszám alatt
stabilizálódik. Az idei évre 2 százalék körüli inflációt várnak, ami több mint nyolc éve a legerősebb szint. Az árak emelkedésének üteme azonban jövőre 1,5 százalékra, 2023-ben pedig 1,4 százalékra lassulhat.

Májusban 2018 októbere óta először érte el a 2 százalékot az euróövezetben a pénzromlás éves üteme.

Az euróövezeti jegybank várakozásai szerint a következő hónapokban főleg az energiaárak változásának hatására meghaladhatja a 2 százalékot a fogyasztói árak éves összevetésű emelkedésének üteme. A kiugró számok valószínűleg átmenetiek lesznek, az infláció az év vége felé meredeken csökkenni fog és még évekig jóval a célszám alatt marad. Ha ez a várakozás helytállónak bizonyul, az EKB nemigen szigorít rendkívül laza monetáris politikáján, amellyel a koronavírus-járvány után talpra álló gazdaságok fellendülését segíti.