A március végén zárult egy évben az államháztartás hiánya 791 milliárd forint, a GDP 2,7 százaléka volt, ebből az idei első három hónapban 271 milliárd deficit keletkezett, ami a negyedéves GDP 4 százalékával egyenlő. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított (maastrichti) adóssága az időszak végén a GDP 84,6 százaléka, azaz 24 904 milliárd forint volt.
Az adósságot befolyásoló tényezők közül a jegybank jeletése kiemelte, hogy az első negyedévben a nettó hitelfelvétel (a jelentős be- és külföldi állampapír-kibocsátás) 1456 milliárd forinttal, a forint gyengülése pedig 380 milliárd forinttal növelte. Az államháztartás nettó tartozása ( 19 018 milliárd forint) a GDP 64,6 százalékát tette ki 2014 végén.
2014 első negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 864 milliárd forint volt. A szektorpénzügyi eszközei közül nagymértékben növekedtek a jegybanknál elhelyezett betétek, miközben értékpapír- és hitelállománya csökkent.
Sok a készpénz a háztartásoknál
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2014 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,7 százaléka (1682 milliárd forint) volt. 2014 első negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (495 milliárd forint) a negyedéves GDP 7,3 százalékát tette ki.
A korábbi negyedévekhez hasonló módon, 2014 első negyedévében a háztartások pénzügyi eszközeik közül számottevően a tartott készpénz, a rövid lejáratú állampapírok és a befektetési jegyek állományát növelték. Kisebb arányú növekedés volt továbbá tapasztalható a folyószámla betétek, a hosszú lejáratú értékpapírok, a tőzsdei részvények, valamint a biztosítástechnikai tartalékok esetében. A kötelezettségek csökkenése mögött elsősorban a hitelek törlesztése és az egyéb tartozások tranzakcióból fakadó csökkenése áll.
Kötelezettség oldalon jelentős állampapír-kibocsátás történt a jelentés szerint, a rövid lejáratú értékpapírokat elsősorban az egyéb monetáris intézmények vásárolták, míg a hosszú lejáratú államkötvények a vállalatok és a külföld állampapír-állományát növelték. A hitelállomány növekedésében az önkormányzati adósságátvállalás játszott elsődleges szerepet,amit a hiteltörlesztés részben ellensúlyozni tudott.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 529 milliárd forint volt az első negyedévben. A pénzügyi eszközök közül erőteljesen emelkedett a monetáris intézményeknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, míg a kötelezettségek terén az adósságátvállalás következtében erőteljes csökkenés mutatkozott a hitel- és értékpapír-állomány tekintetében.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 64 milliárd forint volt. Eszközeik közül jelentősen növekedtek kincstári betéteik, számottevően csökkentek viszont a háztartásokkal és vállalatokkal szembeni egyéb követeléseik. Kötelezettségeik terén a szállítói tartozásokban következett be jelentősebb csökkenés.
