Zsiday Viktor, Magyarország talán egyik legismertebb befektetési szakembere értekezett arról a napokban blogján, hogy hordoz még kockázatokat magában a koronavírus. Méghozzá az indiai mutánson keresztül: az új variáns ugyanis Angliában dinamikusan emelkedő esetszámokat okoz. Bár néhány héttel ezelőtti szintén brit kutatások szerint a Pfizer vakcinája legnagyobb részt véd a mutáns ellen, egyáltalán nincs még teljes átoltottság. Azt nehéz lenne kitalálni, hogy az indiai vírusmutáns valóban okoz-e komolyabb problémákat egészségügyi szempontból, ennek eldöntéséhez maximum modellszámításokra támaszkodhatunk. Érdemes inkább azt megvizsgálnunk, hogy ha és amennyiben probléma adódik, az milyen hatással lehet a tőkepiacokra. Persze előre ilyesmit számszerűsíteni egyáltalán nem lehet, de az elmúlt több, mint 1 év alapján lehetnek sejtéseink.

Első hullám-teljes pánik

Sokat részleteznünk nem kell, hogy mi történt, amikor kiderült tavaly február végén, hogy a koronavírust bizony Európa és az Egyesült Államok sem ússza meg. Hatalmas, folyamatos zuhanás, likviditási pánik a tőzsdéken. A sokkhatás magától értetődő volt, hiszen egy 100 éve nem látott problémával állt szemben a világ, ráadásul hirtelen és felkészületlenül érte ez a természeti jellegű csapás a gazdaságot.

A jegybankoknak és a kormányoknak csak hatalmas gazdaságélénkítő programok, azonnali kamatvágások és eszközvásárlási programok révén sikerült megállítaniuk az általános pánikot. Innen azonban erős hegymenet kezdődött, ami bizonyos tekintetben még napjainkban is tart.

Második hullám-rövid pánik

A koronavírus második hulláma a nyári megnyugvás után október-november folyamán érte el a fejlett világot. Mivel alapvetően előtte a tőkepiaci szereplők már a vírus végével, legalábbis a vakcina gyors megjelenésével számoltak, ezért rossz hírként érkezett, hogy a harcnak még nincs vége. Ráadásul sorra jelentették be a nyári lazítás után az újabb szigorításokat, szerte Európában és az Egyesült Államokban -ha utóbbi esetében kisebb mértékben is.

Némi elbizonytalanodás volt azért, de össze sem mérhető azzal, ami 2020 márciusában történt az indexeknél. De legalább esés volt, és értelmezhető méretű, beárazva az újabb korlátozásokat. A problémát azonban a vakcina elkészültének híre megoldotta, és az elnökválasztás lezajlás is csökkentette a rizikófaktort a világ tőzsdéin.

Brit vírusmutáns és harmadik hullám-extra mini „pánik”

A harmadik hullám kibontakozása már nem okozott lényegében semmilyen tőzsdei reakciót, az oltási programok előre haladtának tudatában szárnyaltak a tőzsdék egyre újabb és újabb csúcsokra-sőt, a nyitással jól járó cégek részvényeit kezdték felülreprezentálni a befektetők a technológiai „karanténrészvényekkel” szemben. Ha igazságosak akarunk maradni, akkor egy kis esés azért volt, méghozzá decemberben, amikor nyilvánvalóvá vált a brit vírusmutáns agresszív, gyorsabban terjedő és súlyos jellege. Ez azonban csak egy néhány napos leszúrásra volt elég, és már folytatódott is a végeláthatatlan emelkedés az irányadó részvényindexek esetében.

Indiai mutáns-mi várható?

Ahogy jeleztük, közel sem biztos, hogy egyáltalán képes lesz széles körben elterjedni a jelenlegi álláspontok szerint a brit mutánsnál is jóval fertőzőbb és veszélyesebb indiai variáns. Amennyiben igen, akkor érdemes megfontolni Zsiday szavait arról, hogy a harmadik hullámtól nagyon különböző reakciót válthat ez ki. Akkor ugyanis az optimizmusnak az volt az alapja, hogy már itt az oltás, a probléma lassan megoldódik, 1-2 hónapot ki lehet bírni fogcsikorgatva, ezért igazán nem érdemes kerülni a kockázatosabb eszközöket.

Ha azonban a valóban azért szépen álló oltási programok ellenére, a nyitás kellős közepén derülne ki, hogy újabb korlátozó intézkedések kellenének, az valóban hathatna egyfajta hideg zuhanyként. Mert akkor a befektetői gondolatokban már inkább a vírus végeláthatatlan volta erősödne. Hogy ekkor mekkora korrekció következne be, persze megtippelni sem érdemes, de az biztos, hogy egyetlen váratlan negatív esemény, és így a vírusválság újabb fejezete sem hagyja érintetlenül a piacokat.

Kérdés, hogy az előzőekben szokásos reakciók, vagy a „buy the dip” metódus elegendő lesz-e ahhoz, hogy ilyen esetben csak az előző hullámokban látott minimális esések történhessenek meg. Mindenképpen érdemes lesz figyelni az új mutáns fertőzési adatait mindenesetre, hiszen azt biztosan nem mondhatjuk, hogy semmilyen kockázat nem lakozik az indiai koronavírusban.