Az EU-s pénzek védelmének élharcosává vált az EPPO. Egyre több ügy, súlyosabb számok, és meglepő országok közötti összefonódások jellemzik a friss jelentést. Mutatjuk a konkrét eseteket és a mögöttes trendeket.

Rekordszámok: 1504 új vizsgálat és 205 vádemelés

Az EPPO tavaly 1504 új nyomozást indított, ami 10%-os növekedés a 2023-as évhez képest. Ezekből 205 esetben már vádat is emeltek – ez 47%-kal több, mint egy évvel korábban. A nyomozások eredményeként a bíróságok több mint 2,4 milliárd euró (961,5 milliárd forint) értékben hagytak jóvá vagyonzárolásokat, a tényleges lefoglalások pedig 849 millió euróra rúgtak.

A 2666 folyamatban lévő ügyből 13 milliárd eurónyi kár csak az áfa-csalásokhoz köthető, míg a legtöbb vizsgálat közbeszerzésekhez kötődik – ezek adják az összes eset több mint 42%-át.

Korrupció helyett túlárazások és kamu projektek

A Portfolio.hu cikkéből kiderül, hogy a köztudatban az EPPO gyakran a klasszikus korrupcióellenes ügyészségként él, de a 2024-es jelentés más képet fest. A csalások legnagyobb része inkább a támogatási rendszer kijátszására irányul: túlárazott alapanyagok, fiktív munkaórák, vagy épp félkészen hagyott, látványos, de értelmetlen beruházások formájában.

Klasszikus példa erre a ciprusi LNG-terminál, amelyre 101 millió eurós uniós támogatást hívtak le. A projekt öt év csúszással készült csak el, az EPPO négy hónap alatt bíróság elé vitte az ügyet.

A luxustermékek áfacsalásaitól a „Reparaturbonus” átveréséig

Az EPPO szerint az áfacsalások egyre kreatívabb formákat öltenek. Jellemző módszer a számlázási láncolat létrehozása luxuscikkek esetében, vagy az importált termékek – például elektromos biciklik – szétszerelése a vám megkerülésére. Egy belga ügy például 3,1 millió eurós kárt okozott, miközben néhány vámügynök csendes közreműködése is elég volt.

Ausztriában pedig a lakosság számára indított „Reparaturbonus” programot használták ki: több ezer nem létező cég állított ki fiktív javításokról szóló számlát, és így több mint 3,5 millió eurót zsebeltek be.

EPPO vs OLAF – ki jelent valójában?

Miközben az EPPO 6547 bejelentést dolgozott fel, az OLAF – az EU korábbi csalásellenes hatósága – mindössze 113 ügyet továbbított az új szervezetnek. A bejelentések zöme ma már nem a nemzeti hatóságoktól jön, hanem magánszemélyektől és cégektől – a lakosság is egyre aktívabb.

Kiemelendő az is, hogy az ügyek alig 3%-ában sikerült bizonyítani a köztisztviselők közvetlen érintettségét. De az EPPO arra figyelmeztet, hogy a valós érdekérvényesítés sokszor informális úton – baráti kapcsolat, szívesség – történik, amit nehéz hivatalosan dokumentálni.

Nemzetközi összefogás: EPPO és Europol, együtt a maffia ellen

2024 nyarán sikeresen őrizetbe vették egy 93 millió eurós áfa-csalásban érintett bűnszervezet tagjait. A nyomozásban francia, német, dán, svéd és magyar hatóságok is részt vettek, az Europol támogatásával. Ez is jól mutatja, hogy az EPPO nem csupán adminisztratív szereplő, hanem komoly terepi aktivitással is bír.

Célkeresztben: 10 ezer milliárd forintnyi uniós pénz

A jelentésből egyértelmű: az EPPO mostanra az uniós pénzek védelmének egyik legfontosabb szereplőjévé vált. A jelenlegi aktív ügyek által érintett forrásösszeg már meghaladja a 25 milliárd eurót – ez forintra átszámítva közel 10 ezer milliárd.

Ez a méret már nem csak jogi, hanem politikai és gazdasági szinten is figyelmet követel.

Végszó: Lesz-e magyar csatlakozás?

Bár hazánk hivatalosan nem tagja a szervezetnek, 2024-ben harminc alkalommal kért EPPO-s segítséget – ami azt mutatja, hogy a gyakorlatban Magyarország is számít a közös fellépésre. Hogy ez vezet-e formális csatlakozáshoz, az még kérdés, de a trendek egyértelműek: az uniós pénzek védelme egyre kevésbé működik kizárólag nemzeti szinten.