Gyorsabb kilábalásra számíthatnak Európa feltörekvői

Ez kisebb ütemű visszaesés volt a korábban jósoltnál, tekintettel az erőteljes áruexportra és a széleskörű költségvetési támogatásokra. Az EBRD közölte: az eddigi előrejelzésében szereplő 3,6 százalékról 4,2 százalékra javította a működési területéhez tartozó 37 ország idei átlagos GDP-növekedésére szóló prognózisát.

A bank a magyar gazdaságban a tavalyi 5 százalékos visszaesés után az idén 5,5 százalékos növekedést vár, 1,5 százalékponttal gyorsabbat a korábbi prognózisában valószínűsített ütemnél. Az EBRD jövőre 4,8 százalékos magyarországi GDP-bővülésre számít. Mindkét előrejelzés jobb a magyar gazdaság szűkebb térségére szóló EBRD-prognózisnál: a közép-európai és a balti EU-térségben a bank 2021-re átlagosan 4,8, 2022-re 4,6 százalékos GDP-növekedést valószínűsít.

Ebben a régióban az EBRD a horvát és a magyar gazdaságra adta a legerőteljesebb növekedési előrejelzéseket: a londoni pénzintézet Horvátországban az idén 6, jövőre 4,5 százalékos GDP-bővülést vár. A jelentéshez fűzött táblázatos összefoglalóból kitűnik az is, hogy az EBRD várakozása szerint a magyar gazdaság az idén behozza a koronavírus-válság okozta veszteséget: a bank számításai szerint a magyar hazai össztermék értéke 2021-ben 0,3 százalékkal magasabb lesz a 2019-ben elért szintnél.

Ugyanezt más nagy londoni házak is jósolják.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja új, felülvizsgált előrejelzésében közölte: a váratlanul erőteljes évkezdet nyomán az általa eddig várt 4,9 százalékról 5,7 százalékra emelte a magyar hazai össztermék idei egész éves növekedésére szóló prognózisát.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a magyar gazdaság folyamatos nyitása és az előrehaladott magyarországi oltási kampány valószínűleg utat nyit az eddig elfojtott keresletnek, és így a hazai fogyasztás lesz a gazdasági növekedés fő hajtóereje a következő negyedévekben. A ház számításai szerint a magyar háztartási szektor likvid megtakarítási többlete készpénzben és bankbetétekben 2020 végén elérte az éves hazai össztermék 3 százalékát.

A Morgan Stanley elemzőinek várakozása szerint mindez együtt azt jelenti, hogy a magyar GDP-érték 2021 negyedik negyedévében újból eléri a koronavírus-járvány előtti szintet.

Az EBRD kedden ismertetett regionális előrejelzésének Magyarországgal foglalkozó fejezete is azt valószínűsíti, hogy a magyar gazdaság kilábalásának egyik hajtóerejét rövid távon a zárlatok idején felhalmozódott megtakarításokból táplálkozó, erősödő háztartási fogyasztás adja majd. Az EBRD szerint ugyanakkor a magyar gazdaság növekedésében meghatározó szerepük lesz a beruházásoknak is, amelyekhez a külföldi működőtőke-beáramlások növekedése, valamint az Európai Unió helyreállítási alapjából érkező folyósítások adják majd a lendületet.

A bank hangsúlyozza azt is, hogy június elejére a magyar lakosság 55 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát, és ez – amellett, hogy a legmagasabb arány a térségen belül – jelentősen meghaladja az uniós átlagot is, amely e hónap elején 43 százalék volt. Az EBRD várakozása szerint ez a korlátozások feloldása ellenére is mérsékli az újabb járványhullám kockázatát Magyarországon.

A bank közölte: mindezt egybevetve várja az új előrejelzésben szereplő erőteljes, 5,5 százalékos idei és 4,8 százalékos jövő évi növekedést a magyar gazdaságban. Az EBRD kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a nagyvonalú közfinanszírozási gazdaságélénkítő intézkedések, az alacsony kamatokkal jellemzett környezet, a forint gyengülése és a hazai kereslet élénkülése magas inflációs ütemet eredményezett.

Az áprilisban mért 5,2 százalékos tizenkét havi magyarországi infláció a legmagasabb volt az EU-n belül, és jóval meghaladta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávú inflációs célját, amely 3 százalék – áll az EBRD kedden Londonban bemutatott friss elemzésében. A jelentés szerint a bank működési térségének egészét tekintve növelte a közfinanszírozási kockázatokat a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés és az ezzel egy időben végrehajtott költségvetési gazdaságélénkítés.

Az EBRD számításai szerint a tevékenységi területéhez tartozó gazdaságokban 11 százalékponttal, a járvány előtti 49 százalékról tavaly 60 százalékra emelkedett a hazai össztermékhez mért átlagos államadósság-ráta. Az EBRD hangsúlyozta, hogy a térség számos országában az 1990-es évek átalakulását kísérő recesszió óta nem volt olyan magas az államadósság-ráta, mint most.