A legnagyobb piaci tőkeértékű német részvénytársaságok DAX-30 indexében jegyzett vállalatok terve szerint a bochumi központú Vonovia 18 milliárd euróért (6300 milliárd forint) – részvényenként a 2020-as teljesítmény után járó osztalékkal együtt 50,03 euróért – megvásárolja a berlini központú DW-t. Az ügylet feltétele a versenyhatósági hozzájárulás mellett az, hogy a DW részvényeseinek több mint 50 százaléka elfogadja az ajánlatot.

Az országszerte nagyjából 400 ezer bérlakást üzemeltető Vonovia már kétszer megpróbálta megszerezni a főleg a berlini piacon érdekelt és nagyjából 150 ezer lakással rendelkező DW-t, amely elhárította a felvásárlást. Ezúttal viszont a Vonovia a DW igazgatóságának és felügyelőbizottságának támogatásával kezdeményezi az egyesülést.

Rolf Buch, a Vonovia vezérigazgatója Michael Müller berlini kormányzó polgármesterrel – a tartományi rangú főváros kormányának vezetőjével – tartott berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy az egyesülés a bérlők javát is szolgálja. Az új cég nagyszabású beruházásokat indít majd, és a felújítások és energetikai korszerűsítések költségeit nem hárítják át teljes egészében a bérlőkre. Azt is vállalják, hogy a következő három évben legfeljebb évi 1 százalékkal emelik a bérleti díjakat, a negyedik és ötödik évben pedig csak az inflációval megegyező mértékben – fejtette ki Rolf Buch.

Hozzátette, hogy felajánlanak megvételre húszezer lakást a berlini városvezetésnek. Michael Müller elmondta, hogy ezzel a várhatóan nagyjából kétmilliárd eurós ügylettel tovább erősödik a 340 ezer bérlakást üzemeltető tartomány befolyása az piaci folyamatokra, ami javítja a berlini lakosság helyzetét. A Vonovia és a DW egyesülésével a bérlakáspiac második számú szereplője jöhet létre. Az első számú szereplő az állam, illetve a tartományok és a helyi önkormányzatok, amelyek együttvéve mintegy 1,1 millió bérlakást üzemeltetnek.

Azonban egyik szereplő befolyása sem meghatározó, mert a piac erősen töredezett. Ezt jelzi, hogy a Vonovia és a DW egyesülése esetén megalakuló új cég – az ország legnagyobb privát lakásüzemeltetője – és a köztulajdonban álló lakásokat üzemeltető állami, önkormányzati vállalatok együttes piaci részesedése sem éri el a 10 százalékot a mintegy 20 millió ingatlanból álló bérlakáspiacon. Így az egyesülési terv várhatóan nem ütközik versenyjogi akadályokba, és megvalósulása csak a DW részvényesein múlik.

Németországban a lakosság többsége nem saját tulajdonú lakásban, hanem bérelt ingatlanban lakik, a lakbérek emelkedése pedig a legfontosabb társadalmi problémák közé tartozik. A drágulás a 2010-es évek elején, az euró jövőjét övező aggodalom és az alacsony kamatok révén indult el.

A gyors ütemű emelkedéshez az is hozzájárult, hogy a legtöbb nagyváros lakossága növekszik, Berliné például évente 30-40 ezer fővel növekedett a koronavírus-járvány előtt. Így a fővárosban a 2010-es években nagyjából 100 százalékkal emelkedtek a lakbérek. A legtöbbet az újépítésű lakásokért kell fizetni, a négyzetméterenkénti 18-20 eurós havi bérleti díj sem számít ritkaságnak, míg a havi bruttó átlagkereset nagyjából 3500 euró.