Az ukrajnai háború 1000 napos fordulójához érkezett. Kijev határozottan kijelentette, hogy soha nem adják fel a harcot és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne kössön kompromisszumot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az orosz vezetés ezzel szemben ismételten a nukleáris fegyverek használatának lehetőségét lebegtette, hogy nyomást gyakoroljon ellenfeleire. 

Putyin frissítette a nukleáris doktrínát 

Az Egyesült Államok döntése, hogy lehetővé teszi Ukrajna számára az amerikai gyártású fegyverek használatát orosz területeken, jelentős diplomáciai hullámokat keltett. Moszkva már korábban jelezte, hogy ha ilyen támadások történnek, azt a NATO közvetlen beavatkozásának tekinti, ami tovább eszkalálhatja a konfliktust. Úgy tűnik mostanra betelt a pohár. Moszkva jelentős lépést tett nukleáris doktrínájának megváltoztatásával. Egy friss rendelet alapján Oroszország alacsonyabb küszöböt szabott meg a nukleáris fegyverek alkalmazására, lehetővé téve azok bevetését szélesebb körű konvencionális támadások esetén. Ez a döntés éppen azután született, hogy Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket használva támadásokat hajtsanak végre Oroszország egyes területein. Bár később kiderült, hogy a döntés csupán egyetlen régióra korlátozódik, jelentősen csökkentve ezzel a lépés hatókörét.  

A tél közeledtével Oroszország továbbra is az ukrán energiarendszert tekinti elsődleges célpontjának. A szisztematikus támadások célja nem csupán az infrastruktúra megsemmisítése, hanem az ukrán lakosság mindennapi életének ellehetetlenítése is. Kijev továbbra is hangsúlyozza, hogy kitart, és a világot arra figyelmezteti, hogy Putyin nem enged, ha nem találkozik szilárd ellenállással. 

Az orosz vezetés által frissített nukleáris doktrína szerint a nukleáris csapás lehetőségét már olyan támadások is kiválthatják, amelyeket hagyományos fegyverekkel, például rakétákkal, drónokkal vagy más légi eszközökkel hajtanak végre. 

Címlapkép forrása: Shutterstock