Az Egyesült Államok ismét hozzányúl stratégiai olajtartalékaihoz: több mint 53 millió hordó nyersolajat ad kölcsön energiavállalatoknak, hogy enyhítse a közel-keleti konfliktusok miatt megugró olaj- és üzemanyagárakat. A lépés jól mutatja, mennyire érzékenyen reagál a világpiac a Hormuzi-szoros körüli feszültségekre, miközben Washington az infláció és a dráguló benzinárak fékezésére is próbál megoldást találni.
Az Egyesült Államok újabb jelentős mennyiségű nyersolajat ad kölcsön a stratégiai olajtartalékából, hogy csillapítsa a háborús feszültségek miatt megugró energiaárakat. A Trump-kormányzat hétfőn közölte, hogy 53,3 millió hordó kőolajat bocsát energiaipari vállalatok rendelkezésére a Strategic Petroleum Reserve-ből, vagyis az amerikai stratégiai olajtartalékból. A lépés egy szélesebb, nemzetközi megállapodás része, amelynek célja az olajpiac stabilizálása az amerikai–izraeli és iráni háború piaci hatásai közepette – számolt be közleményében az Energiaügyi Minisztérium az olajkölcsönről.
Nem eladásról, hanem kölcsönről van szó
A mostani döntés fontos részlete, hogy Washington nem egyszerűen eladja az olajat, hanem kölcsönadja azt az energiavállalatoknak. A cégek később nyersolajban fizetik vissza a készleteket, méghozzá prémium mellett: a visszafizetés akár 24 százalékos többlettel is történhet. Az amerikai energiaügyi minisztérium szerint ez a konstrukció úgy segítheti a piac stabilizálását, hogy közben nem jelent közvetlen költséget az amerikai adófizetőknek.
A Reuters szerint kilenc vállalat vesz részt az ügyletben, köztük olyan nagy szereplők, mint az Exxon Mobil, a Trafigura és a Marathon Petroleum. A cégek azonban nem vitték el a teljes felajánlott mennyiséget: a múlt hónapban meghirdetett 92,5 millió hordóból végül csak 53,3 millió hordóra jelentkeztek, ami a felajánlott volumen mintegy 58 százaléka.
A Hormuzi-szoros miatt ugrottak meg az olajárak
A döntés hátterében a Közel-Keleten kialakult háborús helyzet áll. Az olaj- és üzemanyagárak azért emelkedtek meredeken, mert Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen normál körülmények között a világ napi olajforgalmának mintegy 20 százaléka halad át. Ez az egyik legfontosabb globális energiakereskedelmi útvonal, ezért bármilyen fennakadás azonnal erős piaci reakciót válthat ki.
A Nemzetközi Energiaügynökség több mint 30 tagországa már korábban megállapodott arról, hogy összesen mintegy 400 millió hordó olajat bocsátanak a piac rendelkezésére. Ebből az Egyesült Államok vállalása 172 millió hordó. Washington tavasszal már mintegy 80 millió hordót kölcsönadott a stratégiai tartalékból. Most pedig újabb 53,3 millió hordó kerülhet a vállalatokhoz.
Benzinárak és politikai nyomás
Az olajpiaci feszültség az amerikai fogyasztókat is közvetlenül érinti. A Reuters által idézett AAA-adatok szerint az amerikai benzin országos átlagára hétfőn gallononként 4,52 dollárra emelkedett, ami 2022 óta a legmagasabb szint. Ez különösen érzékeny kérdés az Egyesült Államokban, ahol az üzemanyagárak emelkedtek. A stratégiai tartalék megnyitása ezért nemcsak energiapiaci, hanem politikai üzenet is. A kormányzat azt próbálja jelezni, hogy kész beavatkozni az ellátási sokk és az áremelkedés mérséklése érdekében.
Mennyi olaj maradt az amerikai tartalékban?
Az amerikai stratégiai olajtartalék jelenleg körülbelül 384 millió hordó nyersolajat tartalmaz. A készleteket Texas és Louisiana partvidékén, föld alatti sókavernákban tárolják. Ez a mennyiség kevesebb, mint négynapi globális olajfelhasználásnak felel meg, vagyis a tartalék önmagában nem képes tartósan pótolni egy nagyobb nemzetközi kínálati kiesést. A mostani lépés inkább átmeneti piaci nyomáscsökkentésre alkalmas. A cél az, hogy több olaj jelenjen meg rövid távon a piacon, mérséklődjön a pánik, és enyhüljön az üzemanyagárakra nehezedő nyomás.
Mit jelenthet ez az olajpiacon?
A tartalékból történő kölcsönzés rövid távon növelheti a kínálatot, ami fékezheti az árak további emelkedését. A hatás mértéke attól függ, meddig tartanak a közel-keleti ellátási zavarok, és hogy a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítás mikor állhat helyre.
Ha a konfliktus elhúzódik, a stratégiai készletek felszabadítása önmagában kevés lehet az olajpiac megnyugtatásához. Ha viszont a geopolitikai feszültség enyhül, a mostani beavatkozás segíthet áthidalni a legkritikusabb időszakot.
A piac számára a legfontosabb kérdés most az, hogy a nemzetközi tartalékfelszabadítás elég lesz-e az árrobbanás megfékezésére. Az Egyesült Államok lépése mindenesetre azt mutatja, hogy Washington komoly eszközöket is kész bevetni az olajpiaci sokk enyhítésére.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: YouTube
