Az MNB tízmillió forint bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A magánszemély a vizsgált időszakban a Magyar Állam által kibocsátott kárpótlási jegyekre vonatkozóan számos alkalommal hajtott végre önkötést eredményező tőzsdei tranzakciókat, valamint nagy volumenben adott be – valós kereskedési szándék nélkül –, majd vont vissza rövid időn belül ügyleti megbízásokat. Mindezzel hamis, félrevezető jelzéseket küldött a befektetőknek az értékpapír keresleti-kínálati viszonyairól.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított annak vizsgálatára, hogy a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetett, Magyar Állam által kibocsátott kárpótlási jegyet érintően végrehajtott tőzsdei megbízásaival a magánszemély tiltott piaci manipulációt valósított-e meg.

A jegybank az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján feltárta, hogy a magánszemély a vizsgált időszakban tiltott piaci manipulációt követett el a Magyar Állam által kibocsátott kárpótlási jegyekkel kapcsolatos egyes ügyleteivel.

A magánszemély 145 alkalommal adott be közel 30 ezer darab értékpapírra vonatkozóan önkötést eredményező tőzsdei megbízásokat. Olyan tranzakciókat hajtott tehát végre, ahol mind a vételi, mind pedig az eladói oldalon ő szerepelt.

Ezen kívül a vizsgált személy közel 2 ezer esetben olyan megbízást adott az értékpapír kapcsán, amelyet később visszavont. A visszavont megbízások – a pontos részletek ismeretének hiányában – azt a benyomást kelthették a piac többi szereplőjében, hogy az értékpapír forgalma magas, mivel arra vonatkozóan kiemelkedően nagy mennyiségű vételi, illetve eladási megbízást rögzített a magánszemély. Összességében a visszavont megbízásokban szereplő értékpapír mennyisége többszöröse volt az értékpapírra vonatkozó összes kötésben ténylegesen résztvevő mennyiséghez képest.

Az MNB a magánszemély önkötései, és visszavont megbízásai közül kiszűrte azokat, amelyek jelentős mértékben tértek el az átlag befektető valós kereskedési szándékot magában foglaló tőzsdei tevékenységétől. A végül jogsértőnek minősített megbízások kapcsán ugyanis – különösen egy olyan alacsony likviditású értékpapír esetében, mint a kárpótlási jegy – a beszerzett bizonyítékok alapján megállapítható volt: azok nem értékelhetőek olyan megbízásként, amelyek az értékpapír tényleges megszerzésére, avagy elidegenítésére irányultak volna. Így ezen esetekben egyértelműen megvalósult a piaci manipuláció.

A jegybank mindezek alapján megállapította, hogy a magánszemély e megbízásai félrevezető jelzéseket adhattak a befektetők számára a kárpótlási jegy keresleti-kínálati viszonyairól. A vizsgált személy piaci manipulációt megvalósító ügyletei sértették a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát.

Mindezek miatt az MNB ma publikált határozatában megtiltotta a magánszemélynek, hogy ismételten megsértse a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és összesen 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá. Az MNB a piacfelügyeleti bírság meghatározása során súlyosító körülményként értékelte, hogy a magánszemély hosszabb időn keresztül végezte jogsértő tevékenységét, továbbá az ügyfél nagy számban valósított meg önkötést eredményező ügyleteket és vont vissza megbízásokat. Az MNB enyhítő körülményként értékelte, hogy a magánszemély a jogsértő tevékenységével önként felhagyott. Az ügy kapcsán a jegybank tiltott piacbefolyásolás bűntettének gyanújával feljelentést is tesz az ügyészségen.