Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió éves fogyasztói árindexe 2024 augusztusában 2,4% volt. Így érezhetően csökkent a júliusi 2,8% értékhez képest. Tavaly augusztusban az éves árindex még 5,9% volt az EU-ban. Az euróövezetben az inflációs ráta 2,2% volt augusztusban, ami az elmúlt négy év legalacsonyabb értéke. 

2024 augusztusában az euróövezet éves inflációs rátájához a legnagyobb mértékben a szolgáltatások járultak hozzá (+1,9 százalékpont). Ezt az élelmiszer, alkohol és dohánytermékek (+0,5 százalékpont), valamint a nem energiaipari iparcikk termékkör (+0,1 százalékpont) követett. Az energiaárak csökkentek, ami -0,3 százalékponttal mérsékelte az indexet.

Az EU-ban Magyarországon volt a negyedik legmagasabb infláció a múlt hónapban

A legmagasabb éves inflációs rátákat augusztusban Romániában (5,3%), Belgiumban (4,3%), Lengyelországban (4,0%) és Magyarországon (3,4%) regisztrálták. Azaz az EU-ban Magyarországon volt a negyedik legmagasabb infláció a múlt hónapban. Különösen szembetűnő a javulás az egy évvel előtti értékhez képest. Ugyanis 2023 augusztusában még toronymagasan nálunk volt a legmagasabb az infláció (14,2%), jócskán megelőzve a második Csehországot (10,1%) és a harmadik Szlovákiát (9,6%). Ez utóbbi országok ugyanakkor – a magas bázis értékeknek és az infláció mérséklésére törekvő sikeres gazdaságpolitikának is köszönhetően – az elmúlt félév átlagában már bőven 3% alatt tudták tartani a drágulás mértékét, szemben Magyarország március-augusztusi átlagos 3,7%-os rátájával.

Nemzetközi összehasonlításban jól látható, hogy hazánk fogyasztói árindexe 2022. nyár végétől tér el jelentősen a többi ország árindexétől, akkor, amikor a különadókat megemelték, illetve amikor új adókkal sarcolták a magyar vállalkozókat. Ez önmagában 8-9 százalékponttal emelte a hazai árindexet (miközben a különadók esetében hivatkozott energiaár-robbanás csak kis részben jelent meg a hazai árakban, szemben a vizsgált államokkal, vagyis ez eltérés még a jelzettnél is nagyobb).

A különadók nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy az élelmiszerek árindexe is csúcsot döntött. Itt az elválás a régiótól már a Covid-járvány idején elkezdődött, de a nagy ugrás 2022 áprilisától vált látványossá. Beszédes, hogy míg 2024 augusztusában az élelmiszer-infláció Csehországban 14%, Ausztriában 16% volt 2022 áprilisához képest, addig nálunk 35%. Ez arra utal, hogy a Kormány ár leszorító intézkedései nem voltak túlságosan sikeresek, s a mostani, alacsonyabb áremelkedés is elsősorban a nemzetközi folyamatoknak köszönhető, nem pedig a kormányzati beavatkozásoknak.

Borítókép: Shutterstock